Ez valami új: plakátcégen keresztül öntik magánzsebbe az állami pénzt
nyomtat
elküld
Facebook
Twitter
LinkedIn
Google+
FourSquare
Iwiw
címlapsztori
Röhej vagy tragédia: dalolva dicsőíti Orbánt a nyugdíjas néni
"Éreztem, hogy van hozzá érzékem" - Már gyakorol az egykori szépségkirálynő
1/10
A tavalyi adatok szerint jelentősen emelkedett a közterületi magyar reklámpiac forgalma. A Simicskáék érdekeltségébe tartozó reklámcég innen is kiveszi a "részét", hiszen a korábbinál jóval nagyobb bevételt produkáltak. A jelentős állami pénzeket elnyelő szektor az adófizetők pénzéből úgy bővül, hogy közben meglehetősen csekély értékű tartalmat állít elő.
A Magyar Reklámszövetség adataiból kiderül, hogy tavaly, a nagy gazdasági szabadságharc "fénykorában" a közterületi magyar reklámpiac 7,6 százalékkal növekedett, 2011-ben a felmérés szerint összesen 15,2 milliárd forint jutott erre a területre. Így a közterület a reklámpiac negyedik legnagyobb szereplője, megelőzi a rádiós szektort is, több mint kétszer annyi forgalmat produkálva.
A "jóból" itt sem maradhat ki Simicska Lajos és Nyerges Zsolt, az érdekeltségükbe tartozó közterületi reklámcéghez a kormányváltás után "dől a lé", a Publimont Kft.-nél jelentősen növekedett ugyanis az állami hirdetések száma (is). Ennek meg is van az eredménye, az origo.hu korábbi írása szerint a társaságnál több mint háromszorosára nőtt az éves profit, állítólag több mint egymilliárd forintot szét is osztottak a tulajdonosok között.
A közterületi reklámpiac 7,6 százalékos bővülése nem a véletlen műve. Azt ugyan csak sejteni lehet, hogy az állami cégeknek hirtelen "nagyobb kedvük" lett a Publimontnál és más cégeknél pénzt költeni, az viszont mindenki számára jól látható, hogy egyre több a közterületre kihelyezett állami hirdetés. Mindez amellett, hogy a célközönségnek semmiféle élvezeti értéket nem jelent, még ráadásul adófizetőként sokba is kerül nekünk - vélekedik Urbán Ágnes közgazdász, médiaszakember.
A Mérték Médiaelemző Műhely munkatársa szerint tévedés lenne azt feltételezni, hogy a mindenkori kormány nem a hozzá közeli médiumokat "jutalmazná" szívesebben. Az állami megrendelések tendenciózusan áramlanak hol a baloldali, hol a jobboldali médiumokba - tette hozzá. Urbán Ágnes hangsúlyozta: erre a helyzetre sem lehetünk túl büszkék, de azt kevesen gondolták, hogy még ehhez képest is van visszalépés. "Minőségileg új helyzetet teremt az, hogy az állami megrendelések nem a hagyományos értelemben vett, tartalmat előállító médiapiacon hasznosulnak, hanem egy plakátcégen keresztül termel bevételt tulajdonosának, és utána persze ki tudja még ki mindenkinek" - hívta fel a figyelmet.
Urbán Ágnes elemzésében kifejti: a köztéri plakátreklámok elkészítése során nagyon csekély a hozzáadott érték, nem születik tartalom, nem jutnak álláshoz a munkanélküli médiamunkások, egyszerűen csak költségként jelenik meg egy állami vállalat, bevételként pedig egy magáncég könyvelésében. Ugyanakkor a médiaszakember arra is felhívja a figyelmet, hogy mindez nem azt jelenti, hogy a jelenlegi kormányzat idején nem jutnak hirdetési pénzek a sajtóba vagy az elektronikus médiába, de az tény, hogy a közterületi hirdetési piac jelentősen felértékelődött, és az állami vállalatok kommunikációjának egyik hangsúlyos eleme lett.
Adófizető állampolgárként persze az sem volt nagy öröm, amikor a kormányzatok a hirdetési költéseikkel a lakájmédiát jutalmazták, de ennél is rosszabb, ha azt látjuk, hogy adóforintokból már tartalom sem jön létre, hanem az egy különösebb értéket elő nem állító gazdasági tranzakció után osztalékként hasznosul - vélekedik Urbán Ágnes.
A Magyar Reklámszövetség adatai szerint a tavalyi reklámköltés összesen 151,4 milliárd forint volt. Ennek legnagyobb nyertese a televíziózás: a különböző csatornáknak összesen közel 55 milliárd jutott. A sajtó 41,6, a netes felületek 28,5 milliárd forintot könyvelhettek el. A negyedik legtöbb pénz a már említett közterületi reklámokra ment el, a rádiókhoz pedig 7,4 milliárd forint vándorolt.
Szerző: Magyar Krisztián | egyéb írások a szerzőtől » |
STOP
A Magyar Reklámszövetség adataiból kiderül, hogy tavaly, a nagy gazdasági szabadságharc "fénykorában" a közterületi magyar reklámpiac 7,6 százalékkal növekedett, 2011-ben a felmérés szerint összesen 15,2 milliárd forint jutott erre a területre. Így a közterület a reklámpiac negyedik legnagyobb szereplője, megelőzi a rádiós szektort is, több mint kétszer annyi forgalmat produkálva.
A "jóból" itt sem maradhat ki Simicska Lajos és Nyerges Zsolt, az érdekeltségükbe tartozó közterületi reklámcéghez a kormányváltás után "dől a lé", a Publimont Kft.-nél jelentősen növekedett ugyanis az állami hirdetések száma (is). Ennek meg is van az eredménye, az origo.hu korábbi írása szerint a társaságnál több mint háromszorosára nőtt az éves profit, állítólag több mint egymilliárd forintot szét is osztottak a tulajdonosok között.
A közterületi reklámpiac 7,6 százalékos bővülése nem a véletlen műve. Azt ugyan csak sejteni lehet, hogy az állami cégeknek hirtelen "nagyobb kedvük" lett a Publimontnál és más cégeknél pénzt költeni, az viszont mindenki számára jól látható, hogy egyre több a közterületre kihelyezett állami hirdetés. Mindez amellett, hogy a célközönségnek semmiféle élvezeti értéket nem jelent, még ráadásul adófizetőként sokba is kerül nekünk - vélekedik Urbán Ágnes közgazdász, médiaszakember.
A Mérték Médiaelemző Műhely munkatársa szerint tévedés lenne azt feltételezni, hogy a mindenkori kormány nem a hozzá közeli médiumokat "jutalmazná" szívesebben. Az állami megrendelések tendenciózusan áramlanak hol a baloldali, hol a jobboldali médiumokba - tette hozzá. Urbán Ágnes hangsúlyozta: erre a helyzetre sem lehetünk túl büszkék, de azt kevesen gondolták, hogy még ehhez képest is van visszalépés. "Minőségileg új helyzetet teremt az, hogy az állami megrendelések nem a hagyományos értelemben vett, tartalmat előállító médiapiacon hasznosulnak, hanem egy plakátcégen keresztül termel bevételt tulajdonosának, és utána persze ki tudja még ki mindenkinek" - hívta fel a figyelmet.
Urbán Ágnes elemzésében kifejti: a köztéri plakátreklámok elkészítése során nagyon csekély a hozzáadott érték, nem születik tartalom, nem jutnak álláshoz a munkanélküli médiamunkások, egyszerűen csak költségként jelenik meg egy állami vállalat, bevételként pedig egy magáncég könyvelésében. Ugyanakkor a médiaszakember arra is felhívja a figyelmet, hogy mindez nem azt jelenti, hogy a jelenlegi kormányzat idején nem jutnak hirdetési pénzek a sajtóba vagy az elektronikus médiába, de az tény, hogy a közterületi hirdetési piac jelentősen felértékelődött, és az állami vállalatok kommunikációjának egyik hangsúlyos eleme lett.
Adófizető állampolgárként persze az sem volt nagy öröm, amikor a kormányzatok a hirdetési költéseikkel a lakájmédiát jutalmazták, de ennél is rosszabb, ha azt látjuk, hogy adóforintokból már tartalom sem jön létre, hanem az egy különösebb értéket elő nem állító gazdasági tranzakció után osztalékként hasznosul - vélekedik Urbán Ágnes.
A Magyar Reklámszövetség adatai szerint a tavalyi reklámköltés összesen 151,4 milliárd forint volt. Ennek legnagyobb nyertese a televíziózás: a különböző csatornáknak összesen közel 55 milliárd jutott. A sajtó 41,6, a netes felületek 28,5 milliárd forintot könyvelhettek el. A negyedik legtöbb pénz a már említett közterületi reklámokra ment el, a rádiókhoz pedig 7,4 milliárd forint vándorolt.
Szerző: Magyar Krisztián | egyéb írások a szerzőtől » |
STOP
címkék
oligarchák, Simicska Lajos, pályázatok, közterületi rekláma rovat további hírei
Tragédia a 44-es úton - Kamionnal ütközött a motoros
Szőrén üli meg a lovat a pünkösdi király
Földhöz csapódott egy kisrepülőgép - súlyosan megsérült a pilóta
Erdő Péter sem tudja, hogy néz majd ki az iskolai hitoktatás
Kattant a bilincs - Nem volt ideje elkölteni a pénzt
Röhej vagy tragédia: dalolva dicsőíti Orbánt a nyugdíjas néni
Időjárás: szeles, esős nap jön
