Kolláth: kétharmaddal sem erőszakolható meg az ország
nyomtat
elküld
Facebook
Twitter
LinkedIn
Google+
FourSquare
Iwiw
címlapsztori
Velünk van a legtöbb baj - a görögök sem tudnak túlszárnyalni
Horváth Éva alig talál fürdőruhát - mindegyikben sok az anyag
1/10
Több kérdés is fölmerül jogászokban és laikusokban egyaránt a január elseje óta hatályos új magyar alaptörvény kapcsán, elsőként mindjárt annak érvényességére vonatkozóan. Sokan nem tartják kizártnak azt sem, hogy a kétharmados kormány ebbe is bármikor belepiszkál majd, ha érdekei úgy kívánják. Az alkotmányjogászt kérdeztük.
- Közjogilag érvénytelen lehet a tavaly áprilisban elfogadott, majd aláírt alaptörvény - mondja Kolláth György alkotmányjogász, hangsúlyozva: kizárólag közjogi és nem politikai álláspontját fogalmazza meg. A szakjogász úgy véli, azért állhat fenn közjogi érvénytelenség, mert a törvény zárószavazása után még belenyúltak a kész szövegbe.
A legutolsó pillanatban nyomták bele az alaptörvény szövegébe például a lex Esztergomot, vagyis hogy miként lehessen megfenyíteni egy önkormányzatot. Kolláth rámutat: ezzel a törvényalkotás alkotmányos rendjével kerültek szembe a jogalkotók. Hiába írta végül alá az államfő a törvényt, az Alkotmánybíróság néhány hete az egyházi törvényt pontosan ilyen okra hivatkozva küldte vissza a törvényhozásnak.
Az alkotmányjogász szerint az előbbi csak formai hiba. Sokkal nagyobb probléma, hogy hazai és külföldi szakjogászok egybehangzóan állítják: a kétharmados parlamenti többség sem ad bármire totális felhatalmazást. A kétharmad csak alaki kellék, szükséges mellé tenni a döntés érdemi feltételét, az alkotmányos fundamentumokat.
Olyanokat, mint demokratikus jogállamiság, azon belül jogbiztonság, kiszámíthatóság, szerzett jogok tisztelete. Nem cserélhető le a piacgazdaság, a szabad választásokra épülő rendszer és az alapvető jogok védelme sem. - Ha ezeket a kritériumokat megsérti az alaptörvény, akkor az legfeljebb formailag létező alkotmány - teszi hozzá az alkotmányjogász. Azt változatlanul vizsgálhatná az Ab, hogy az alaptörvény minden szempontból megfelelt-e a követelményeknek.
Ahhoz, hogy a mostani kabinet tetszés szerint belepiszkáljon a maga gyártotta alaptörvénybe, Kolláth szerint formailag minden adott, amíg a kétharmados többség mögötte áll, formailag tetszőlegesen módosítgathatja a törvényt. Ami gátat kéne, hogy szabjon ennek, az az alkotmányos kultúra, az alkotmány tisztelete, ami szemmel láthatóan nem túl erős a hatalmon lévőkben.
Az alkotmányjogász frivol, de szemléletes példával fejti ki, miért őrült gondolat a jelenlegi kormányoldaltól, hogy kétharmaddal mindent lehet vinni. - Két fiatalember és egy gyönyörű lány állnak egymás mellett, túl a negyedik vodkán. Az egyik fiú kijelenti: - Csináljunk egy fergeteges szexi éjszakát! - Benne vagyok! - mondja a másik fiú. - Nem akarom! - sikolt fel a lány. Mire a srácok helyre teszik: - Kisanyám, a kétharmad az kétharmad.
Kolláth György szerint a hatályos alaptörvény nem javítható néhány módosítással, az úgy rossz, ahogy van, le kell cserélni egy újra. Csupán az a kérdés, hogy mikor és hogyan?
Szerző: Bencsik Gyula | egyéb írások a szerzőtől » |
STOP
- Közjogilag érvénytelen lehet a tavaly áprilisban elfogadott, majd aláírt alaptörvény - mondja Kolláth György alkotmányjogász, hangsúlyozva: kizárólag közjogi és nem politikai álláspontját fogalmazza meg. A szakjogász úgy véli, azért állhat fenn közjogi érvénytelenség, mert a törvény zárószavazása után még belenyúltak a kész szövegbe.
A legutolsó pillanatban nyomták bele az alaptörvény szövegébe például a lex Esztergomot, vagyis hogy miként lehessen megfenyíteni egy önkormányzatot. Kolláth rámutat: ezzel a törvényalkotás alkotmányos rendjével kerültek szembe a jogalkotók. Hiába írta végül alá az államfő a törvényt, az Alkotmánybíróság néhány hete az egyházi törvényt pontosan ilyen okra hivatkozva küldte vissza a törvényhozásnak.
Az alkotmányjogász szerint az előbbi csak formai hiba. Sokkal nagyobb probléma, hogy hazai és külföldi szakjogászok egybehangzóan állítják: a kétharmados parlamenti többség sem ad bármire totális felhatalmazást. A kétharmad csak alaki kellék, szükséges mellé tenni a döntés érdemi feltételét, az alkotmányos fundamentumokat.
Olyanokat, mint demokratikus jogállamiság, azon belül jogbiztonság, kiszámíthatóság, szerzett jogok tisztelete. Nem cserélhető le a piacgazdaság, a szabad választásokra épülő rendszer és az alapvető jogok védelme sem. - Ha ezeket a kritériumokat megsérti az alaptörvény, akkor az legfeljebb formailag létező alkotmány - teszi hozzá az alkotmányjogász. Azt változatlanul vizsgálhatná az Ab, hogy az alaptörvény minden szempontból megfelelt-e a követelményeknek.
Ahhoz, hogy a mostani kabinet tetszés szerint belepiszkáljon a maga gyártotta alaptörvénybe, Kolláth szerint formailag minden adott, amíg a kétharmados többség mögötte áll, formailag tetszőlegesen módosítgathatja a törvényt. Ami gátat kéne, hogy szabjon ennek, az az alkotmányos kultúra, az alkotmány tisztelete, ami szemmel láthatóan nem túl erős a hatalmon lévőkben.
Az alkotmányjogász frivol, de szemléletes példával fejti ki, miért őrült gondolat a jelenlegi kormányoldaltól, hogy kétharmaddal mindent lehet vinni. - Két fiatalember és egy gyönyörű lány állnak egymás mellett, túl a negyedik vodkán. Az egyik fiú kijelenti: - Csináljunk egy fergeteges szexi éjszakát! - Benne vagyok! - mondja a másik fiú. - Nem akarom! - sikolt fel a lány. Mire a srácok helyre teszik: - Kisanyám, a kétharmad az kétharmad.
Kolláth György szerint a hatályos alaptörvény nem javítható néhány módosítással, az úgy rossz, ahogy van, le kell cserélni egy újra. Csupán az a kérdés, hogy mikor és hogyan?
Szerző: Bencsik Gyula | egyéb írások a szerzőtől » |
STOP
címkék
alkotmány, alaptörvény, Kolláth Györgya rovat további hírei
Több száz négyzetméteren égett a tető, mintegy félszáz lakót menekítettek
Kiderítették, miért támadtak a kirándulókra a méhek
Megvan a lyukas szatyros rabló
Magyaros vendégszeretet: "menedékkérő ide be ne tehesse a lábát"
Holttestet találtak a híd alatt
"Ne nyugodjanak meg a fideszes haverok, hogy földhöz jutottak"
"Az iratok elkobzásának kizárólag politikai okai vannak" - Civilek tiltakoznak
