Korhatáremelés: a segélyért sorban állók számát emeljük?
nyomtat
elküld
Facebook
Twitter
LinkedIn
Google+
FourSquare
Iwiw
címlapsztori
Orbán csapata a pezsgőt hűti? Megfojtottak egy országot, ne ünnepeljék
Magdi anyushoz foggal-körömmel ragaszkodtak, de hiába
1/10
A szlovákok, a lengyelek, a csehek, a kínaiak a nyugdíjkorhatárt megemelték vagy megemelését fontolgatják. Magyarországon 2010-től a korhatár az 1952-es születésűekkel kezdve születési évenként fél évvel emelkedik, az 1957-ben születettek nyugdíjkorhatára ennek megfelelően 65 év lesz. Lesz további emelés? Mik lesznek a következmények?
A lengyel kormány - nagy társadalmi felháborodás közepette - néhány héttel ezelőtt megszavazta a nyugdíjkorhatár emelését: 2013-tól szakaszosan 67 évre emelkedik a nyugdíjkorhatárt mindkét nem számára. Ugyanezt tervezi a kormány Szlovákiában, míg Csehországban tavaly írták alá azt törvényt, mely a korhatárt 70 évre módosítja. A kínai emberi erőforrás és közbiztonsági minisztérium egyik szóvivője a napokban úgy nyilatkozott: a nyugdíjkorhatár felemelésére Kínában is azért lehet szükség, mert az elöregedő társadalom, vagyis a munkakorú népesség arányának csökkenése és az idős korosztály arányának növekedése, valamint a válság egyre nagyobb terhet ró a társadalomra.
Magyarországon is hasonló a helyzet, az előreszámítások a populáció létszámának csökkenését jelzik; a leginkább reális forgatókönyv adatai szerint 2020-ban hazánknak körülbelül 9 millió lakosa lesz. A népesség öregedik: míg 1949-ben a 65 évesek és idősebbek a népességnek mindössze 7,5 százalékát adták, az ezt követő ötven év alatt részesedésük csaknem a kétszeresére nőtt, az ezredfordulón már 14,4 százalék volt. Valószínűsíthető, hogy 2020-ban eléri legalább a 18,5 százalékot, vagyis az előreszámítások alapján több mint 1 millió 700 ezer nyugdíjas lenne. Ez azt jelenti, hogy nagyjából 2 nyugdíjas jutna egy aktív keresőre. A 2009 és 2011 közötti időszakban két olyan, fokozatosan bevezetett és érvényesülő intézkedés is született, amely az öregségi jellegű ellátásban részesülők létszámának növekedését mérsékelni fogja: a nyugdíjkorhatár 65 évre emelése és a korhatár előtti nyugdíjba vonulás lehetőségének jelentős szigorítása.
- A magyar nyugdíjrendszer 2009-ben megkezdett parametrikus reformja és a megváltozott munkaképességűek ellátórendszerének teljes átalakítása az utóbbi évek egyik legnagyobb, hosszú távon is jelentős költségvetési hatással bíró intézkedéscsomagja - mondta el a Napi Gazdaságnak Fehér Csaba, a MNB vezető elemzője. - A korhatáremelés hatását rövid távon némileg mérsékli, hogy a korai nyugdíjazást szigorító intézkedést megelőzően nyugdíjba vonultak még csökkentik azok számát, akiket a korhatáremelés érintene.
Egyesek szerint a nyugdíjkorhatár kitolása a munkaerőpiac hatékonyságán javítana, és a nyugdíjalapok egyensúlyát segítené. Mások szerint a változások a más korosztályú munkát keresők lehetőségeit szűkítenék.
Fehér szerint a megváltozott munkaképességűek munkaerő-piaci rehabilitációjának, piaci alapú foglalkoztatásának feltételei nincsenek meg. Azok kialakítása további erőfeszítéseket, közkiadásokat és szemléletváltozást igényelne. - Az öregségi korhatáremelés és a szigorítás nettó fiskális hatása szempontjából kulcskérdés, hogy a pótlólagos munkakínálatot a gazdaság fel tudja-e szívni vagy az idősebb, de még nyugdíj előtti népesség a munkanélküliek és segélyre szoruló inaktívak táborát fogja növeli - véli az elemző, aki szerint ezen kérdések kezelése hiányában a nyugdíjrendszer átalakítása feszültségekhez és a szociális kiadások növekedéséhez vezethet.
- Az Orbán-kormány nyugdíjrendszert érintő lépései semmissé teszik azokat az áldozatokat, amelyeket a jelenlegi nyugdíjasok és a magyar munkavállalók a nyugdíjrendszer fenntarthatósága érdekében korábban hoztak - mondta Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője az MSZP Nyugdíjas Tagozatának szombati balatonlellei ülésén, és hozzátette, a szocialista kormányok idején döntés született a nyugdíjkorhatár fokozatos emeléséről, amit a magyarok azért vállaltak, hogy biztosítsák saját maguk és gyermekeik nyugdíját. - Az Orbán-kormány intézkedései ezeket az erőfeszítéseket semmibe vették, és hosszabb távon ismét veszélybe sodorták a magyar nyugdíjrendszer fenntarthatóságát. Az MSZP-nek, ha ismét kormányra kerül, olyan intézkedéseket kell hoznia, amelyek egyrészt javítják a jelenlegi nyugdíjasok helyzetét, másrészt a jövőbeni nyugdíjasok érdekét szolgálják.
Az MSZP szerint olyan kormányzati intézkedésekre van szükség, melynek következtében új munkahelyek jönnek létre, illetve a jelenlegi munkahelyek megmaradnak. Szükség van az időskorúak igényeihez igazodó munkakörnyezet kialakítására, és továbbképzésükre. - Az egészségügyi rendszer évtizedek óta halogatott megújításával, a gyógyszerkassza támogatásának visszaállításával, és a gyógyszerek elviselhető árazásával pedig elő kell segítenünk, hogy az időskorúak egészségesebb életet élhessenek - mondta Tabajdi.
Szerző: -vp- | egyéb írások a szerzőtől » |
STOP
A lengyel kormány - nagy társadalmi felháborodás közepette - néhány héttel ezelőtt megszavazta a nyugdíjkorhatár emelését: 2013-tól szakaszosan 67 évre emelkedik a nyugdíjkorhatárt mindkét nem számára. Ugyanezt tervezi a kormány Szlovákiában, míg Csehországban tavaly írták alá azt törvényt, mely a korhatárt 70 évre módosítja. A kínai emberi erőforrás és közbiztonsági minisztérium egyik szóvivője a napokban úgy nyilatkozott: a nyugdíjkorhatár felemelésére Kínában is azért lehet szükség, mert az elöregedő társadalom, vagyis a munkakorú népesség arányának csökkenése és az idős korosztály arányának növekedése, valamint a válság egyre nagyobb terhet ró a társadalomra.
Magyarországon is hasonló a helyzet, az előreszámítások a populáció létszámának csökkenését jelzik; a leginkább reális forgatókönyv adatai szerint 2020-ban hazánknak körülbelül 9 millió lakosa lesz. A népesség öregedik: míg 1949-ben a 65 évesek és idősebbek a népességnek mindössze 7,5 százalékát adták, az ezt követő ötven év alatt részesedésük csaknem a kétszeresére nőtt, az ezredfordulón már 14,4 százalék volt. Valószínűsíthető, hogy 2020-ban eléri legalább a 18,5 százalékot, vagyis az előreszámítások alapján több mint 1 millió 700 ezer nyugdíjas lenne. Ez azt jelenti, hogy nagyjából 2 nyugdíjas jutna egy aktív keresőre. A 2009 és 2011 közötti időszakban két olyan, fokozatosan bevezetett és érvényesülő intézkedés is született, amely az öregségi jellegű ellátásban részesülők létszámának növekedését mérsékelni fogja: a nyugdíjkorhatár 65 évre emelése és a korhatár előtti nyugdíjba vonulás lehetőségének jelentős szigorítása.
- A magyar nyugdíjrendszer 2009-ben megkezdett parametrikus reformja és a megváltozott munkaképességűek ellátórendszerének teljes átalakítása az utóbbi évek egyik legnagyobb, hosszú távon is jelentős költségvetési hatással bíró intézkedéscsomagja - mondta el a Napi Gazdaságnak Fehér Csaba, a MNB vezető elemzője. - A korhatáremelés hatását rövid távon némileg mérsékli, hogy a korai nyugdíjazást szigorító intézkedést megelőzően nyugdíjba vonultak még csökkentik azok számát, akiket a korhatáremelés érintene.
Egyesek szerint a nyugdíjkorhatár kitolása a munkaerőpiac hatékonyságán javítana, és a nyugdíjalapok egyensúlyát segítené. Mások szerint a változások a más korosztályú munkát keresők lehetőségeit szűkítenék.
Fehér szerint a megváltozott munkaképességűek munkaerő-piaci rehabilitációjának, piaci alapú foglalkoztatásának feltételei nincsenek meg. Azok kialakítása további erőfeszítéseket, közkiadásokat és szemléletváltozást igényelne. - Az öregségi korhatáremelés és a szigorítás nettó fiskális hatása szempontjából kulcskérdés, hogy a pótlólagos munkakínálatot a gazdaság fel tudja-e szívni vagy az idősebb, de még nyugdíj előtti népesség a munkanélküliek és segélyre szoruló inaktívak táborát fogja növeli - véli az elemző, aki szerint ezen kérdések kezelése hiányában a nyugdíjrendszer átalakítása feszültségekhez és a szociális kiadások növekedéséhez vezethet.
- Az Orbán-kormány nyugdíjrendszert érintő lépései semmissé teszik azokat az áldozatokat, amelyeket a jelenlegi nyugdíjasok és a magyar munkavállalók a nyugdíjrendszer fenntarthatósága érdekében korábban hoztak - mondta Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője az MSZP Nyugdíjas Tagozatának szombati balatonlellei ülésén, és hozzátette, a szocialista kormányok idején döntés született a nyugdíjkorhatár fokozatos emeléséről, amit a magyarok azért vállaltak, hogy biztosítsák saját maguk és gyermekeik nyugdíját. - Az Orbán-kormány intézkedései ezeket az erőfeszítéseket semmibe vették, és hosszabb távon ismét veszélybe sodorták a magyar nyugdíjrendszer fenntarthatóságát. Az MSZP-nek, ha ismét kormányra kerül, olyan intézkedéseket kell hoznia, amelyek egyrészt javítják a jelenlegi nyugdíjasok helyzetét, másrészt a jövőbeni nyugdíjasok érdekét szolgálják.
Az MSZP szerint olyan kormányzati intézkedésekre van szükség, melynek következtében új munkahelyek jönnek létre, illetve a jelenlegi munkahelyek megmaradnak. Szükség van az időskorúak igényeihez igazodó munkakörnyezet kialakítására, és továbbképzésükre. - Az egészségügyi rendszer évtizedek óta halogatott megújításával, a gyógyszerkassza támogatásának visszaállításával, és a gyógyszerek elviselhető árazásával pedig elő kell segítenünk, hogy az időskorúak egészségesebb életet élhessenek - mondta Tabajdi.
Szerző: -vp- | egyéb írások a szerzőtől » |
STOP
címkék
Orbán-kormány, MSZP, nyugdíja rovat további hírei
Autósüldözés az M1-esen
Orbán "térdre kényszeríti" az ellenzéki médiumokat
Főnököket nevelnek az egyetemen
Orbán újabb tízmilliárdos ajándéka Kósának és a Horthy emlékét őrző református kollégiumnak
Nem minden egyházat ismernek el, de megbecsülik
Fizetés helyett hozzá vágta a bárszéket
Hulladékot kommunikál a kormány
