Magyar egészségügy: nyolc hellyel visszacsúsztunk az európai rangsorban
nyomtat
elküld
Facebook
Twitter
LinkedIn
Google+
FourSquare
Iwiw
címlapsztori
1/10
Magyarország a 2009-ben mért 20. helyről 2012-re a 28. helyre esett vissza az európai országok egészségügyi rendszerének összehasonlítására törekvő Európai Egészségügyi Fogyasztási Index (EHCI) szerint.
A svéd székhelyű Health Consumer Powerhouse (HCP) kutatóintézet 2005 óta készít ilyen mutatót, a legfrissebb rangsort kedden ismertették Brüsszelben. A lista élén Hollandia, Dánia, Izland, Luxemburg és Belgium áll.
Arne Björnberg, az intézet vezetője a témáról kiadott közleményben azzal indokolta a magyar visszaesést, hogy "Magyarországon 60 éven át állami finanszírozású egészségügyi rendszer működött, ám a feltételek évről évre romlanak". Úgy vélte, az alapvető szolgáltatások "még működnek, ám az egyenlőség és a méltányosság terén már egyre inkább hiány mutatkozik".
A intézet szerint egyébként az index az európai egészségügy folyamatos javulását tükrözi, de azt is mutatja, hogy a gazdasági válság által jobban sújtott országokban nőnek a drága műtétek várólistái, nő a nem támogatott kezelések körének aránya, továbbá az újfajta gyógyszerekhez való hozzáférés nem javul.
A korábbi miniszterek a jövőben is segítenék a magyar egészségügyet
A korábbi egészségügyi miniszterek folytatnák a kedden megkezdett tanácskozást, hogy segítsenek a magyar egészségügy problémáinak megoldásában. Hangsúlyozták, hogy mindenekelőtt nyíltan kell beszélni a problémákról, és szembe kell nézni azzal, hogy az egészségügy tervezett változtatásainak egy része végrehajthatatlan.
A Figyelő című hetilap keddi, Budapesten megrendezett "első egészségügyi miniszteri csúcstalálkozóján" Szócska Miklós jelenlegi egészségügyi államtitkár és Réthelyi Miklós volt nemzeti erőforrás miniszter mellett hét korábbi ágazatvezető vett részt: Kökény Mihály, Gógl Árpád, Mikola István, Csehák Judit, Rácz Jenő, Horváth Ágnes és Székely Tamás. Szócska Miklósnak egy idő után távoznia kellett, mert az Országgyűlésben épp akkor zajlott az úgynevezett egészségügyi salátatörvény általános vitája.
Elődei folytatták a tanácskozást az egészségügy helyzetéről, a problémák megoldásának lehetőségeiről. Az egykori miniszterek többsége azt mondta: a jelen körülmények között nem vállalná az egészségügy vezetését. Úgy vélik, a magyar egészségügy problémáinak megoldásához többpárti, ciklusokon átívelő szakmapolitikai egyeztetésre van szükség.
Bár Réthelyi Miklós követendő példának nevezte az egészségügyi államtitkárság eddigi munkáját és jelenlegi működését, hozzátéve, kormányzati ígéretük van arra, hogy az ágazat által elért megtakarítások az egészségügyben maradnak, a korábbi miniszterek azt hangsúlyozták: az egészségügynek több forrásra van szüksége, a kormányon belül pedig nagyobb hangsúlyt kell kapnia.
Rácz Jenő megjegyezte: talán olyan kormányátalakítás lehetne a megoldás, amelyben a pénzügyi és az egészségügyi ágazat vezetője helyet cserél.
A volt ágazatvezetők azt hangoztatták, hogy az egészségügy megmentését célzó Semmelweis Terv helyzetértékelése reális, célkitűzéseinek többsége helyes, sajnálatos módon végrehajtását a Széll Kálmán Terv két kiadása keresztülhúzta.
Hibás iránynak tartják, hogy az ágazat azt kommunikálja, hogy a gyógyszerkasszában véghezvitt és tervezett intézkedésekkel mindenki jól jár. Mint többen kiemelték, a Széll Kálmán Terv intézkedéseinek végrehajtása a betegterhek növelése nélkül elképzelhetetlen. A volt miniszterek szerint a társadalommal nyíltan, "mindenféle politikai sallang nélkül" kell beszélni.
A kritikák mellett a jelenlegi egészségügyi vezetés eredményeit is elismerték. Székely Tamás például áttörésnek nevezte a nemdohányzók védelméről szóló törvény szigorítását, amelynek - mint mondta - ha nem is egy-két napon belül, de hamarosan látható eredményei lesznek az ország népegészségügyi mutatóiban. Szócska Miklós korábban a tanácskozáson azt mondta: reméli, hogy valóban hagyományt teremtenek a mostani egészségpolitikai vitával, mert ez a parlamentből hiányzik.
Forrás: MTI |
STOP
A svéd székhelyű Health Consumer Powerhouse (HCP) kutatóintézet 2005 óta készít ilyen mutatót, a legfrissebb rangsort kedden ismertették Brüsszelben. A lista élén Hollandia, Dánia, Izland, Luxemburg és Belgium áll.
Arne Björnberg, az intézet vezetője a témáról kiadott közleményben azzal indokolta a magyar visszaesést, hogy "Magyarországon 60 éven át állami finanszírozású egészségügyi rendszer működött, ám a feltételek évről évre romlanak". Úgy vélte, az alapvető szolgáltatások "még működnek, ám az egyenlőség és a méltányosság terén már egyre inkább hiány mutatkozik".
A intézet szerint egyébként az index az európai egészségügy folyamatos javulását tükrözi, de azt is mutatja, hogy a gazdasági válság által jobban sújtott országokban nőnek a drága műtétek várólistái, nő a nem támogatott kezelések körének aránya, továbbá az újfajta gyógyszerekhez való hozzáférés nem javul.
A korábbi miniszterek a jövőben is segítenék a magyar egészségügyet
A korábbi egészségügyi miniszterek folytatnák a kedden megkezdett tanácskozást, hogy segítsenek a magyar egészségügy problémáinak megoldásában. Hangsúlyozták, hogy mindenekelőtt nyíltan kell beszélni a problémákról, és szembe kell nézni azzal, hogy az egészségügy tervezett változtatásainak egy része végrehajthatatlan.
A Figyelő című hetilap keddi, Budapesten megrendezett "első egészségügyi miniszteri csúcstalálkozóján" Szócska Miklós jelenlegi egészségügyi államtitkár és Réthelyi Miklós volt nemzeti erőforrás miniszter mellett hét korábbi ágazatvezető vett részt: Kökény Mihály, Gógl Árpád, Mikola István, Csehák Judit, Rácz Jenő, Horváth Ágnes és Székely Tamás. Szócska Miklósnak egy idő után távoznia kellett, mert az Országgyűlésben épp akkor zajlott az úgynevezett egészségügyi salátatörvény általános vitája.
Elődei folytatták a tanácskozást az egészségügy helyzetéről, a problémák megoldásának lehetőségeiről. Az egykori miniszterek többsége azt mondta: a jelen körülmények között nem vállalná az egészségügy vezetését. Úgy vélik, a magyar egészségügy problémáinak megoldásához többpárti, ciklusokon átívelő szakmapolitikai egyeztetésre van szükség.
Bár Réthelyi Miklós követendő példának nevezte az egészségügyi államtitkárság eddigi munkáját és jelenlegi működését, hozzátéve, kormányzati ígéretük van arra, hogy az ágazat által elért megtakarítások az egészségügyben maradnak, a korábbi miniszterek azt hangsúlyozták: az egészségügynek több forrásra van szüksége, a kormányon belül pedig nagyobb hangsúlyt kell kapnia.
Rácz Jenő megjegyezte: talán olyan kormányátalakítás lehetne a megoldás, amelyben a pénzügyi és az egészségügyi ágazat vezetője helyet cserél.
A volt ágazatvezetők azt hangoztatták, hogy az egészségügy megmentését célzó Semmelweis Terv helyzetértékelése reális, célkitűzéseinek többsége helyes, sajnálatos módon végrehajtását a Széll Kálmán Terv két kiadása keresztülhúzta.
Hibás iránynak tartják, hogy az ágazat azt kommunikálja, hogy a gyógyszerkasszában véghezvitt és tervezett intézkedésekkel mindenki jól jár. Mint többen kiemelték, a Széll Kálmán Terv intézkedéseinek végrehajtása a betegterhek növelése nélkül elképzelhetetlen. A volt miniszterek szerint a társadalommal nyíltan, "mindenféle politikai sallang nélkül" kell beszélni.
A kritikák mellett a jelenlegi egészségügyi vezetés eredményeit is elismerték. Székely Tamás például áttörésnek nevezte a nemdohányzók védelméről szóló törvény szigorítását, amelynek - mint mondta - ha nem is egy-két napon belül, de hamarosan látható eredményei lesznek az ország népegészségügyi mutatóiban. Szócska Miklós korábban a tanácskozáson azt mondta: reméli, hogy valóban hagyományt teremtenek a mostani egészségpolitikai vitával, mert ez a parlamentből hiányzik.
Forrás: MTI |
STOP
címkék
egészségügya rovat további hírei
Mercedes busz invázió várható Budapesten
Fidesz: az EU miatt kell a megszorítás
Azonosították a hajléktalan agyonverő férfit
Kiterjesztené a cserelakás felajánlásának kötelezettségét a Fidesz
Karambolozott a Vöröskereszt autója
Szanyi: az ország "kivéreztetése" árán kerülünk ki a túlzottdeficit-eljárás alól
Sarc után osztogatás?
