Mitől hízik a Jobbik szubkultúrája? Demokráciára nevelhetők?
nyomtat
elküld
Facebook
Twitter
LinkedIn
Google+
FourSquare
Iwiw
címlapsztori
Kezdhet pakolni a Fidesz, feldühítették a tömeget a trafikmutyival - Fotók
Kitombolta magát a magyar énekesnő
1/10
Bármilyen furcsa is, ahhoz, hogy a Jobbik támogatóit meggyőzzük nézeteik helytelenségéről, először meg kell tanulnunk "jobbikul" beszélni - fogalmazott egy elemző.
Paár Ádám, a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa egy napokban megjelent írásában azt fejtegette: a demokratikus pártok nem vették észre, hogy a Jobbik mögött álló tömeg jelentős része visszavezethető lenne a demokratikus közösségbe.
Magyarországon mindenki úgy tesz, mintha a Jobbik nem éppen úgy cselekedne, ahogyan azt mindenki várná tőle - szögezi le az elején Paár Ádám, aki szerint nem pusztán magyar jelenségről van szó, ezért a kérdés inkább az, hogy a demokrácia képes-e megbirkózni olyan állampolgárokkal, akik nem tartják tiszteletben a demokrácia normáit és intézményeit.
A kutató rámutatott, miközben a demokráciára nevelést Magyarországon elmulasztottuk, mind az oktatási rendszer, mind a civil szervezetek terén, "a baloldal belesavanyodott az antifasizmusba, a jobboldal pedig még a szovjet megszállás és a kommunista rezsimek ellen vívja az utóvédcsatáit".
Az agytrösztösödés mértéke
A szélsőségesek "átnevelésének" kérdését korábban Tamás Pál szociológus is felvetette az Élet és Irodalomban (Átnevelhetők-e a szélsőségesek? 2012. január 27.), kiemelve, hogy az általunk példaértékűnek tekintett nyugat-európai országokban bizony megpróbálják meggyőzni a szélsőségeseket.
A szakember példaként a brit Quilliam Foundation nevű intézetet említette, amit 2008-ban három kiábrándult iszlamista, Maajid Nawaz, Ed Husszein és Rashad Zaman Ali alapított, azzal a céllal, hogy a radikális muszlim fiatalokat visszavezessék a társadalomba, és egyúttal tudatosítsák mindenkiben, hogy az iszlám és az iszlamizmus nem ugyanaz.
A Méltányosság elemzője leszögezte, hogy Magyarországgal ellentétben Nyugat-Európában a pártok nem sajátítják ki a demokráciára nevelést, mivel abban az agytrösztöknek is van szerepük, ezért "megkockáztatjuk a kijelentést, hogy az agytrösztösödés mértéke hűen jelzi, hogy egy társadalom és politikai kultúra mennyire képes ellensúlyt képezni a szélsőséges mozgalmakkal szemben".
A baloldal vaksága
Paár Ádám szerint itthon a demokratikus pártok nem vették észre, hogy a Jobbik mögött álló tömeg heterogén, és jelentős részük visszavezethető a demokratikus közösségbe. "Bármilyen furcsa, ahhoz, hogy a Jobbik tagjait sikeresen megtaláljuk, és meggyőzzük őket nézeteik helytelenségéről, meg kell tanulnunk "jobbikul" beszélni" - írta az elemző.
Hangsúlyozta, hogy itt nem a rasszista és antiszemita klisékről van szó, hanem arról, hogy a Jobbik mögött álló szélsőjobboldali szubkultúra hihetetlenül sokat merít a két világháború közötti nyelvezetből, és kimutatható a korabeli antiszemita gondolkodók nyelvi hatása.
Ezt mi sem illusztrálja jobban, mint hogy Baráth Zsolt tiszaeszlári felszólalásán a két világháború közötti antiszemitizmus egyik alakja, Marschalkó nyelvezete hagyott nyomot. "Mivel Marschalkó neve semmit sem mond a baloldalon, ez a vakság megakadályozza a demokratikus pártokat és értelmiséget abban, hogy valóban hatékony ellenerőt képviseljenek a Jobbik szubkultúrájával szemben" - fogalmazott a szakértő.
Három lépcső
Emlékeztetett, hogy a Méltányosság hálózatelméleti módszerrel bemutatta, hogy a Jobbik egy változatos, gazdag és virtuálisan szerveződő szubkultúrára támaszkodik. "Ennek a szubkultúrának a feltérképezése lehet az első lépcsőfok a Jobbik mögött álló generáció megértő átszocializálásához, demokráciára neveléséhez" - írta Paár.
Megjegyezte, hogy a demokráciára nevelés második elengedhetetlen feltétele az egyesületi élet szervezése. Bármennyire is nem szeretjük ismételni, a társadalmi részvétel hiányában az 1949-1989 közötti rendszernek döntő szerepe van: hasonlítsuk csak össze a sok szempontból jogosan bírálható Horthy-korszak pezsgő egyesületi életét, sokféle társadalmi, vallási és kulturális intézményrendszerét az 50-es évekkel.
Sajnos a rendszerváltást követő új demokrácia sem tett meg mindent a társadalmi kohézió érdekében, sőt kénytelenek vagyunk elismerni, hogy még az 1989 előtti rendszernél is kevesebbet tett - mutatott rá az elemző. Kiemelte, "ennek bizonyítéka, hogy a 2009-es Nemzeti Ifjúsági Stratégia szerint Magyarországon a fiatalok 15 százaléka tagja csak valamilyen szervezetnek".
Bölcsőtől a sírig
A írásból kiderül, sok elmagányosodó fiatal azért csatlakozik a szélsőséges szervezetekhez, mert a családon kívül nincsen más közösségi kötődése. A szélsőséges szervezetek ugyanis - hasonlóan a régi szociáldemokrata és kereszténydemokrata mozgalmakhoz - "a bölcsőtől a sírig" elkísérik az egyént. A Jobbik szubkultúrája a hiányos civil és ifjúsági nevelésen hízik. Az állam ignorálja az ifjúságot, és ezen sürgősen változtatni kell.
"Az első lépés, hogy megismerjük ezt a világot, kilépve a "fasiszta" tematikából. A második, hogy abba az irányba fordítjuk a társadalmat és a politikai elitet, hogy váljon alapelvvé az állampolgári nevelés igénylése. A harmadik pedig az, hogy a politika egészének egyetértésre kell jutnia a kívánatos eszközökben és intézményekben, amelyek szükségesek a demokráciára neveléshez" - foglalta össze Paár Ádám.
Szerző: Klopfstein-László Kornél | egyéb írások a szerzőtől » |
STOP
Paár Ádám, a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa egy napokban megjelent írásában azt fejtegette: a demokratikus pártok nem vették észre, hogy a Jobbik mögött álló tömeg jelentős része visszavezethető lenne a demokratikus közösségbe.
Magyarországon mindenki úgy tesz, mintha a Jobbik nem éppen úgy cselekedne, ahogyan azt mindenki várná tőle - szögezi le az elején Paár Ádám, aki szerint nem pusztán magyar jelenségről van szó, ezért a kérdés inkább az, hogy a demokrácia képes-e megbirkózni olyan állampolgárokkal, akik nem tartják tiszteletben a demokrácia normáit és intézményeit.
A kutató rámutatott, miközben a demokráciára nevelést Magyarországon elmulasztottuk, mind az oktatási rendszer, mind a civil szervezetek terén, "a baloldal belesavanyodott az antifasizmusba, a jobboldal pedig még a szovjet megszállás és a kommunista rezsimek ellen vívja az utóvédcsatáit".
Az agytrösztösödés mértéke
A szélsőségesek "átnevelésének" kérdését korábban Tamás Pál szociológus is felvetette az Élet és Irodalomban (Átnevelhetők-e a szélsőségesek? 2012. január 27.), kiemelve, hogy az általunk példaértékűnek tekintett nyugat-európai országokban bizony megpróbálják meggyőzni a szélsőségeseket.
A szakember példaként a brit Quilliam Foundation nevű intézetet említette, amit 2008-ban három kiábrándult iszlamista, Maajid Nawaz, Ed Husszein és Rashad Zaman Ali alapított, azzal a céllal, hogy a radikális muszlim fiatalokat visszavezessék a társadalomba, és egyúttal tudatosítsák mindenkiben, hogy az iszlám és az iszlamizmus nem ugyanaz.
A Méltányosság elemzője leszögezte, hogy Magyarországgal ellentétben Nyugat-Európában a pártok nem sajátítják ki a demokráciára nevelést, mivel abban az agytrösztöknek is van szerepük, ezért "megkockáztatjuk a kijelentést, hogy az agytrösztösödés mértéke hűen jelzi, hogy egy társadalom és politikai kultúra mennyire képes ellensúlyt képezni a szélsőséges mozgalmakkal szemben".
A baloldal vaksága
Paár Ádám szerint itthon a demokratikus pártok nem vették észre, hogy a Jobbik mögött álló tömeg heterogén, és jelentős részük visszavezethető a demokratikus közösségbe. "Bármilyen furcsa, ahhoz, hogy a Jobbik tagjait sikeresen megtaláljuk, és meggyőzzük őket nézeteik helytelenségéről, meg kell tanulnunk "jobbikul" beszélni" - írta az elemző.
Hangsúlyozta, hogy itt nem a rasszista és antiszemita klisékről van szó, hanem arról, hogy a Jobbik mögött álló szélsőjobboldali szubkultúra hihetetlenül sokat merít a két világháború közötti nyelvezetből, és kimutatható a korabeli antiszemita gondolkodók nyelvi hatása.
Ezt mi sem illusztrálja jobban, mint hogy Baráth Zsolt tiszaeszlári felszólalásán a két világháború közötti antiszemitizmus egyik alakja, Marschalkó nyelvezete hagyott nyomot. "Mivel Marschalkó neve semmit sem mond a baloldalon, ez a vakság megakadályozza a demokratikus pártokat és értelmiséget abban, hogy valóban hatékony ellenerőt képviseljenek a Jobbik szubkultúrájával szemben" - fogalmazott a szakértő.
Három lépcső
Emlékeztetett, hogy a Méltányosság hálózatelméleti módszerrel bemutatta, hogy a Jobbik egy változatos, gazdag és virtuálisan szerveződő szubkultúrára támaszkodik. "Ennek a szubkultúrának a feltérképezése lehet az első lépcsőfok a Jobbik mögött álló generáció megértő átszocializálásához, demokráciára neveléséhez" - írta Paár.
Megjegyezte, hogy a demokráciára nevelés második elengedhetetlen feltétele az egyesületi élet szervezése. Bármennyire is nem szeretjük ismételni, a társadalmi részvétel hiányában az 1949-1989 közötti rendszernek döntő szerepe van: hasonlítsuk csak össze a sok szempontból jogosan bírálható Horthy-korszak pezsgő egyesületi életét, sokféle társadalmi, vallási és kulturális intézményrendszerét az 50-es évekkel.
Sajnos a rendszerváltást követő új demokrácia sem tett meg mindent a társadalmi kohézió érdekében, sőt kénytelenek vagyunk elismerni, hogy még az 1989 előtti rendszernél is kevesebbet tett - mutatott rá az elemző. Kiemelte, "ennek bizonyítéka, hogy a 2009-es Nemzeti Ifjúsági Stratégia szerint Magyarországon a fiatalok 15 százaléka tagja csak valamilyen szervezetnek".
Bölcsőtől a sírig
A írásból kiderül, sok elmagányosodó fiatal azért csatlakozik a szélsőséges szervezetekhez, mert a családon kívül nincsen más közösségi kötődése. A szélsőséges szervezetek ugyanis - hasonlóan a régi szociáldemokrata és kereszténydemokrata mozgalmakhoz - "a bölcsőtől a sírig" elkísérik az egyént. A Jobbik szubkultúrája a hiányos civil és ifjúsági nevelésen hízik. Az állam ignorálja az ifjúságot, és ezen sürgősen változtatni kell.
"Az első lépés, hogy megismerjük ezt a világot, kilépve a "fasiszta" tematikából. A második, hogy abba az irányba fordítjuk a társadalmat és a politikai elitet, hogy váljon alapelvvé az állampolgári nevelés igénylése. A harmadik pedig az, hogy a politika egészének egyetértésre kell jutnia a kívánatos eszközökben és intézményekben, amelyek szükségesek a demokráciára neveléshez" - foglalta össze Paár Ádám.
Szerző: Klopfstein-László Kornél | egyéb írások a szerzőtől » |
STOP
címkék
Jobbik, szélsőjobboldala rovat további hírei
Így sulykolják, hogy szerintük "Magyarország jobban teljesít"
"Pállik fekáliája szaga" - Kerényit már a "polgári" sajtó támadja
A Fidesz azt javasolja, legyen bármikor választható az árfolyamgát
Furgonnal ütköztek - három sérült Fertőendrédnél
Az új adóval hazavágnak egy iparágat, újabb csődök jönnek
Kerékpárost gázolt egy kamion a 86-os úton
Kezdhet pakolni a Fidesz, feldühítették a tömeget a trafikmutyival - Fotók
