A víz az úr, de az élet megy tovább - Képriport
nyomtat
elküld
Facebook
Twitter
LinkedIn
Google+
FourSquare
Iwiw
címlapsztori
A trafikos siker titka: megfelelő családi kapcsolat Felcsúton
A filmsztár végrendeletében nem gondolt a rokonokra
1/10
Ott voltam két évvel ezelőtt, amikor a Bódva leigázta Edelény belvárosát. Homokzsákokat cipeltünk, vállvetve harcoltunk a természet ellen azon az esős júniusi napon. Jelentem: a katasztrófa szörnyű emléke már a múlté.
A napokban elautóztam Edelénybe, ahol szinte napra pontosan két éve jártam először. Akkor ötödmagammal utaztam Budapestről, magunkat vittük és rengeteg élelmet az árvízkárosultak megsegítésére. Az egy dolog, hogy fotóztunk és videóztunk bőséggel, de a mi gumicsizmánk éppúgy telement vízzel, mi éppúgy áztunk a kiöntött folyó vizében állva, húszkilós homokzsákokat dobálva két kézzel, mint a bajbajutottak és a katasztrófavédelem emberei.
Tökéletesen emlékszem mindenre, az egész napra, hiszen fővárosi srácként korábban soha nem gondoltam volna, mennyire tehetetlenek vagyunk a természet erejével szemben. Arra is tökéletesen emlékszem, hogyan néztek minket a belvárosi tömbház felsőbb emeletein lakók, miközben pakoltuk egymásra a zsákokat a bejáratuk elé: az erkélykorlátnak támaszkodva cigiztek és szotyiztak, az elszórt héjakat pedig messzire vitte a víz. A híradások szerint a kormány tavaly nyáron 7,5 milliárd forintnyi összeget költött a Borsod megyei települések árvízvédelmére, hogy soha többé ne fordulhasson elő az a szörnyűség, mint ami két évvel ezelőtt. Bízzunk benne, hogy sikerült!
Aki nem élte át, aki nem volt ott, nem tudhatja, milyen zsibbasztó érzés megkeményedett gumicsizmában állni a félméteres víz közepén, mikor az ember térdét csapkodják a hullámok, az eső szakad, és bármerre nézünk, nem látunk utcákat, csak tengerbe ejtett árva épületeket és fákat. A víz pedig jön, megállíthatatlanul, morajlását csak a kétségbeesett emberek szavai nyomják el.
"... pokoli a helyzet, a Polgármesteri Hivataltól alig száz méterre az utcán hömpölyög a víz. Operatőrünk beesett a vízbe, mi pedig a térdig érő vízben pakoltuk a homokzsákokat. A lakók mindent megtesznek, hogy a város még szárazon maradt területeit megmentsék, ám kérdéses, hogy kitartó munkájuknak meglesz-e az eredménye..." - ezt írtuk két évvel ezelőtt, ma már tudjuk, hogy az éjt nappallá tevő erőmegfeszítés nem volt hiábavaló.
Néhány napja felkerestem ugyanezt a helyszínt. Ahol akkor gumicsizmában csattogtunk és motorcsónakokkal mentették a lakókat, ma tiszta aszfalt húzódik és mellette gyep nő. A főtér mögötti ház falán, ahova én is több tucat homokzsákot felpolcoltam, még ma is látszik a két évvel ezelőtti vízszint, a főtér mögött pedig végre látom a járdákat és a zöld részt. A tömbház erkélyén ma senki nem kíváncsi rám, és csak a bejárat melletti cukrászda teraszán szotyiznak.
A biciklik és az autók zavartalanul járkálnak, a forgalom elenyésző. Alig ötven méterre csordogál a Bódva, méterekkel a híd szintje alatt, csendesen. Kicsit távolabb a parton egy apuka horgászik a fiával, botra kötött cérnával. Lehet, épp azt meséli, mi is volt itt két évvel ezelőtt...
Szerző: Pi-Zsi | egyéb írások a szerzőtől » |
STOP
A napokban elautóztam Edelénybe, ahol szinte napra pontosan két éve jártam először. Akkor ötödmagammal utaztam Budapestről, magunkat vittük és rengeteg élelmet az árvízkárosultak megsegítésére. Az egy dolog, hogy fotóztunk és videóztunk bőséggel, de a mi gumicsizmánk éppúgy telement vízzel, mi éppúgy áztunk a kiöntött folyó vizében állva, húszkilós homokzsákokat dobálva két kézzel, mint a bajbajutottak és a katasztrófavédelem emberei.
Tökéletesen emlékszem mindenre, az egész napra, hiszen fővárosi srácként korábban soha nem gondoltam volna, mennyire tehetetlenek vagyunk a természet erejével szemben. Arra is tökéletesen emlékszem, hogyan néztek minket a belvárosi tömbház felsőbb emeletein lakók, miközben pakoltuk egymásra a zsákokat a bejáratuk elé: az erkélykorlátnak támaszkodva cigiztek és szotyiztak, az elszórt héjakat pedig messzire vitte a víz. A híradások szerint a kormány tavaly nyáron 7,5 milliárd forintnyi összeget költött a Borsod megyei települések árvízvédelmére, hogy soha többé ne fordulhasson elő az a szörnyűség, mint ami két évvel ezelőtt. Bízzunk benne, hogy sikerült!
Aki nem élte át, aki nem volt ott, nem tudhatja, milyen zsibbasztó érzés megkeményedett gumicsizmában állni a félméteres víz közepén, mikor az ember térdét csapkodják a hullámok, az eső szakad, és bármerre nézünk, nem látunk utcákat, csak tengerbe ejtett árva épületeket és fákat. A víz pedig jön, megállíthatatlanul, morajlását csak a kétségbeesett emberek szavai nyomják el.
"... pokoli a helyzet, a Polgármesteri Hivataltól alig száz méterre az utcán hömpölyög a víz. Operatőrünk beesett a vízbe, mi pedig a térdig érő vízben pakoltuk a homokzsákokat. A lakók mindent megtesznek, hogy a város még szárazon maradt területeit megmentsék, ám kérdéses, hogy kitartó munkájuknak meglesz-e az eredménye..." - ezt írtuk két évvel ezelőtt, ma már tudjuk, hogy az éjt nappallá tevő erőmegfeszítés nem volt hiábavaló.
Néhány napja felkerestem ugyanezt a helyszínt. Ahol akkor gumicsizmában csattogtunk és motorcsónakokkal mentették a lakókat, ma tiszta aszfalt húzódik és mellette gyep nő. A főtér mögötti ház falán, ahova én is több tucat homokzsákot felpolcoltam, még ma is látszik a két évvel ezelőtti vízszint, a főtér mögött pedig végre látom a járdákat és a zöld részt. A tömbház erkélyén ma senki nem kíváncsi rám, és csak a bejárat melletti cukrászda teraszán szotyiznak.
A biciklik és az autók zavartalanul járkálnak, a forgalom elenyésző. Alig ötven méterre csordogál a Bódva, méterekkel a híd szintje alatt, csendesen. Kicsit távolabb a parton egy apuka horgászik a fiával, botra kötött cérnával. Lehet, épp azt meséli, mi is volt itt két évvel ezelőtt...
Szerző: Pi-Zsi | egyéb írások a szerzőtől » |
STOP
címkék
Edelény, Bódva, folyó, árvíz, katasztrófaa rovat további hírei
A trafikos siker titka: megfelelő családi kapcsolat Felcsúton
Fidesz: az EU miatt kell a megszorítás
Göncz Árpád is részvétét nyilvánította Horn Gyula családjának
Grúz "keresztapára" csaptak le Magyarországon
Gesztus Orbántól: Hiler István helyesen ismerte fel Fertőd jelentőségét, és jól döntött
Búzatáblában landolt, és eloltotta füstölgő gépét a pilóta
Az MSZP saját halottjaként búcsúzik a volt kormányfőtől
