Az áttörés ára: egy szabadságharc vége
nyomtat
elküld
Facebook
Twitter
LinkedIn
Google+
FourSquare
Iwiw
címlapsztori
Gyertyák, fekete zászló, Horn Gyulát gyászolók a székháznál - Fotók
A filmsztár végrendeletében nem gondolt a rokonokra
1/10
"A hiteltárgyalások lezárulta előtt a Bizottság elvárása szerint Magyarországnak eleget kell tennie az általa felvállalt kötelezettségeknek." Ez annak a közleménynek a záró mondata, amellyel Brüsszel ma bejelentette, hogy Magyarország megkezdheti magukat a hivatalos tárgyalásokat az Európai Bizottsággal, az Európai Központi Bankkal és a Nemzetközi Valutaalappal egy hitel-megállapodásról.
Habár az valóban áttörésnek számít, hogy a tegnapi Barroso-Orbán találkozó nyomán Brüsszel most már úgy látja, hogy "Magyarország elegendő lépést tett és megfelelő elkötelezettséget mutatott ahhoz, hogy megkezdhesse a tárgyalásokat fizetési mérlegegyensúlyt támogató elővigyázatossági segítségről", árulkodó az idézett utolsó mondat. Mutatja, hogy nincs több tere a csiki-csukizásnak, a magyar kormánynak minden, a hiteltárgyalások megkezdése, illetve sikeres lezárása fejében vállalt, vállalandó feltételnek eleget kell tennie.
A brüsszeli közlemény szerint a Bizottság lezártnak tekinti a jegybank függetlenségét sértő rendelkezések miatt indított kötelezettségszegési eljárást, ami a három megkezdett közül az egyedüli gazdasági jellegű és nem színtiszta politikai téma volt. Azaz, nem volt igaz az a magyar kormány által sokszor és sok fórumon hangoztatott vád, hogy politikai feltételeket szabnak a partnerek a hiteltárgyalások megkezdéséhez. Csak gazdaságit szabtak. Amit végül az Orbán-kormány ugyancsak vonakodva, de kielégített. A dokumentum úgy fogalmaz, hogy Orbán Viktor a keddi találkozón megerősítette: Budapest valódi lépéseket tesz mindazon ügyekben, amelyek elengedhetetlenek a stabil és független jogi környezet biztosításához, ami a befektetői bizalom kulcskérdése, s mint ilyen jelentősen befolyásolja a makrogazdasági stabilitást.
A jegybanktörvény módosítása, az elnök pozíciójának, működési körülményeinek semminemű negatív megváltoztatása volt - információk szerint - az IMF legfontosabb előfeltétele a tárgyalások megkezdéséhez. Azzal persze, hogy lévén Magyarország uniós tagállam, a zöld jelzést Brüsszelnek kellett megadnia. Sem Brüsszel, sem az IMF nem volt teljesen elégedett a beígért, s a tárgyalások megkezdéséhez elegendőnek ítélt módosításokkal, ezért Orbánnak vállalnia kellett, hogy a még megmaradt nézetkülönbségek tisztázására kezdjenek tárgyalásokat az e téren szigorúbb feltételeket szabó Európai Központi Bankkal.
Hogy mikor kezdődnek meg a tárgyalások, nem tudni, ám nem lenne meglepő, ha már akár a jövő héten megindulhatnának azok. Ugyan Olivier Bailly bizottsági szóvivő - az MTI jelentése szerint - egyelőre nem tudott felvilágosítással szolgálni, az IMF működését jól ismerők szerint a zöld jelzés megadásának pillanatától az alap szinte bármikor el tudja küldeni szakértőit Budapestre. Bailly egyébként annyit mondott, hogy egyeztetni kell az érintettekkel, köztük a frankfurti székhelyű Európai Központi Bankkal. Azt, hogy a célul kitűzött pénzügyi megállapodás mekkora összegről szóljon, majd a tárgyalások során kell tisztázni, erre nézve az uniós végrehajtó testület a mostani ülésen semmilyen értelemben nem foglalt állást - tette hozzá.
Az, hogy pontosan milyen hitelhez juthat Magyarország, a brüsszeli közleményből csak sejteni lehet Vélhetően a készenléti hitel-megállapodás egy, a 2008-as válság után kialakított speciális fajtájában állapodnak majd meg a felek. Ez az úgynevezett elővigyázatossági fajta, amelynek ismérve, hogy lehívására nem számítanak, de szükség esetén pénzhez juthat a programot megkötő ország. Magyarország többször hangoztatta, hogy nem a pénzre, hanem a biztonsági hálóra, a befektetők bizalmát erősítő háttérre van szüksége. Ami a programban majdan szereplő hitelkeret nagyságát illeti - azóta, hogy tavaly novemberben Magyarország ismét az IMF-hez fordult segítségért, sokféle összeg híre is felreppent, a 10 milliárd eurótól a 25 milliárdig szórtak ezek.
A feltételeket ennél pontosabban be lehet lőni. Úgy tudjuk ugyanis, s erről közvetlenül és közvetetten többször is utaltak valutalapos szakemberek, hogy azokat nagyrészt a januárban elkészült IV. cikkely szerinti konzultációban foglaltak már nagyjából tartalmazták. Ezek között van a kiszámítható befektetői és üzleti környezet biztosítása (az ad hoc kormányzás beszüntetése a gazdaságban), a költségvetési szigor felvállalása, elsősorban a kiadási oldalon, a Költségvetési Tanács megerősítése, az adórendszer kiszámíthatóvá, kiegyensúlyozottá tétele, benne a válságadók megszüntetésével, a közösségi közlekedés átszervezése (BKV, MÁV), a közfoglalkoztatás racionalizálása, különösen az önkormányzatoknál.
Bizonnyal a most benyújtott konvergenciaprogramban, illetve a második Széll Kálmán Tervben lefektetett megszorítások és egyéb lépések forintra elegendőek lesznek a büdzsé megengedett hiányának a tartásához, ám kérdés, hogy a megszorítások, azon belül többek között az adók struktúrájában nem kérnek-e majd módosításokat.
Szerző: W. K. | egyéb írások a szerzőtől » |
STOP
Habár az valóban áttörésnek számít, hogy a tegnapi Barroso-Orbán találkozó nyomán Brüsszel most már úgy látja, hogy "Magyarország elegendő lépést tett és megfelelő elkötelezettséget mutatott ahhoz, hogy megkezdhesse a tárgyalásokat fizetési mérlegegyensúlyt támogató elővigyázatossági segítségről", árulkodó az idézett utolsó mondat. Mutatja, hogy nincs több tere a csiki-csukizásnak, a magyar kormánynak minden, a hiteltárgyalások megkezdése, illetve sikeres lezárása fejében vállalt, vállalandó feltételnek eleget kell tennie.
A brüsszeli közlemény szerint a Bizottság lezártnak tekinti a jegybank függetlenségét sértő rendelkezések miatt indított kötelezettségszegési eljárást, ami a három megkezdett közül az egyedüli gazdasági jellegű és nem színtiszta politikai téma volt. Azaz, nem volt igaz az a magyar kormány által sokszor és sok fórumon hangoztatott vád, hogy politikai feltételeket szabnak a partnerek a hiteltárgyalások megkezdéséhez. Csak gazdaságit szabtak. Amit végül az Orbán-kormány ugyancsak vonakodva, de kielégített. A dokumentum úgy fogalmaz, hogy Orbán Viktor a keddi találkozón megerősítette: Budapest valódi lépéseket tesz mindazon ügyekben, amelyek elengedhetetlenek a stabil és független jogi környezet biztosításához, ami a befektetői bizalom kulcskérdése, s mint ilyen jelentősen befolyásolja a makrogazdasági stabilitást.
A jegybanktörvény módosítása, az elnök pozíciójának, működési körülményeinek semminemű negatív megváltoztatása volt - információk szerint - az IMF legfontosabb előfeltétele a tárgyalások megkezdéséhez. Azzal persze, hogy lévén Magyarország uniós tagállam, a zöld jelzést Brüsszelnek kellett megadnia. Sem Brüsszel, sem az IMF nem volt teljesen elégedett a beígért, s a tárgyalások megkezdéséhez elegendőnek ítélt módosításokkal, ezért Orbánnak vállalnia kellett, hogy a még megmaradt nézetkülönbségek tisztázására kezdjenek tárgyalásokat az e téren szigorúbb feltételeket szabó Európai Központi Bankkal.
Hogy mikor kezdődnek meg a tárgyalások, nem tudni, ám nem lenne meglepő, ha már akár a jövő héten megindulhatnának azok. Ugyan Olivier Bailly bizottsági szóvivő - az MTI jelentése szerint - egyelőre nem tudott felvilágosítással szolgálni, az IMF működését jól ismerők szerint a zöld jelzés megadásának pillanatától az alap szinte bármikor el tudja küldeni szakértőit Budapestre. Bailly egyébként annyit mondott, hogy egyeztetni kell az érintettekkel, köztük a frankfurti székhelyű Európai Központi Bankkal. Azt, hogy a célul kitűzött pénzügyi megállapodás mekkora összegről szóljon, majd a tárgyalások során kell tisztázni, erre nézve az uniós végrehajtó testület a mostani ülésen semmilyen értelemben nem foglalt állást - tette hozzá.
Az, hogy pontosan milyen hitelhez juthat Magyarország, a brüsszeli közleményből csak sejteni lehet Vélhetően a készenléti hitel-megállapodás egy, a 2008-as válság után kialakított speciális fajtájában állapodnak majd meg a felek. Ez az úgynevezett elővigyázatossági fajta, amelynek ismérve, hogy lehívására nem számítanak, de szükség esetén pénzhez juthat a programot megkötő ország. Magyarország többször hangoztatta, hogy nem a pénzre, hanem a biztonsági hálóra, a befektetők bizalmát erősítő háttérre van szüksége. Ami a programban majdan szereplő hitelkeret nagyságát illeti - azóta, hogy tavaly novemberben Magyarország ismét az IMF-hez fordult segítségért, sokféle összeg híre is felreppent, a 10 milliárd eurótól a 25 milliárdig szórtak ezek.
A feltételeket ennél pontosabban be lehet lőni. Úgy tudjuk ugyanis, s erről közvetlenül és közvetetten többször is utaltak valutalapos szakemberek, hogy azokat nagyrészt a januárban elkészült IV. cikkely szerinti konzultációban foglaltak már nagyjából tartalmazták. Ezek között van a kiszámítható befektetői és üzleti környezet biztosítása (az ad hoc kormányzás beszüntetése a gazdaságban), a költségvetési szigor felvállalása, elsősorban a kiadási oldalon, a Költségvetési Tanács megerősítése, az adórendszer kiszámíthatóvá, kiegyensúlyozottá tétele, benne a válságadók megszüntetésével, a közösségi közlekedés átszervezése (BKV, MÁV), a közfoglalkoztatás racionalizálása, különösen az önkormányzatoknál.
Bizonnyal a most benyújtott konvergenciaprogramban, illetve a második Széll Kálmán Tervben lefektetett megszorítások és egyéb lépések forintra elegendőek lesznek a büdzsé megengedett hiányának a tartásához, ám kérdés, hogy a megszorítások, azon belül többek között az adók struktúrájában nem kérnek-e majd módosításokat.
Szerző: W. K. | egyéb írások a szerzőtől » |
STOP
címkék
IMF, tágyalás, EU, Európai Bizottság, MNB, jegybanktörvénya rovat további hírei
MSZP: Az Orbán-kormány hibája az új adóemelés
Az MSZP az újabb élelmiszerár-robbanás ellen
Magyarország a cégmegszűnésben is jobban teljesít
Megjelent az e-útdíj törvény végrehajtási rendelete
Erőműveket szüneteltetne az E.ON: a "piaci körülményekre" hivatkozik
Rogán kérése: már az őszi fűtési szezontól csökkenjenek a díjak!
Ahol a magyarok a gonosz külföldi cégtulajdonosok
