Azt ígérik, hogy nem lesznek új adók - meg is esküdnének rá?
nyomtat
elküld
Facebook
Twitter
LinkedIn
Google+
FourSquare
Iwiwcímlapsztori
1/10
Nagy vita volt az Országgyűlésben az adótörvények módosításáról. Az MSZP szerint a "matolcsyzmus" mérhetetlen és beláthatatlan károkat okoz az országnak. Bár Cséfalvay államtitkár megígérte, hogy nem lesznek újabb adók a most tárgyaltak után, egy szocialista képviselő szerint jobb lenne, ha erre esküt is tenne. Nincs lehetőség adócsökkentésre, sőt rövid távon további adóemelésre van szükség - mondta felszólalásában Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök.
A kormány és bankszövetség közötti megállapodás és a különadótörvény közötti összhang megteremtése, a Széll Kálmán-terv 2.0 megvalósulását szolgáló egyes lépések végrehajtása a célja az adózást érintő törvények módosításának - mondta Cséfalvay Zoltán államtitkár kedden a parlamentben. A Fidesz szerint végre megszűnhet a túlzott deficiteljárás Magyarország ellen, a KDNP a jogi szabályozás egyértelműsítését emelte ki, míg az MSZP szerint alapvető probléma, hogy mást mond és mást csinál a kormány.
Cséfalvay: az adóváltozások a bankszövetséggel kötött megállapodással és a Széll-tervvel függnek össze
Az adózást érintő törvények módosítását kezdeményező előterjesztés célja a kormány és a bankszövetség közötti megállapodás és a különadótörvény közötti összhang megteremtése, a Széll Kálmán-terv 2.0 megvalósulását szolgáló egyes lépések végrehajtása, valamint a szociális szövetkezetek létrehozásának és működésének megkönnyítése érdekében elfogadott törvényhez kapcsolódó kedvező adózási szabályok kialakítása - mondta Cséfalvay Zoltán a javaslat általános vitájában.
A nemzetgazdasági tárca államtitkára expozéjában ismertette: a javaslat szerint az árfolyamgát rendszerén keresztül a deviza jelzáloghitel havi törlesztőrészletének az árfolyamgát feletti részéből a kamatrészre eső hányadot teljes mértékben a költségvetés téríti meg, a kamatrészre eső hányad 50 százalékát pedig a pénzügyi intézmény a hitelintézetek pénzügyi járadéka útján teljesíti.
Fidesz: végre megszűnhet a túlzott deficiteljárás Magyarország ellen
Dancsó József, a Fidesz vezérszónoka arról beszélt, ideje változtatni azon az MSZP-SZDSZ kormányok által előidézett szégyenteljes helyzeten, hogy Magyarország ellen 2004-es uniós csatlakozásunk óta túlzott deficiteljárás áll fenn. Szerinte most végre felcsillan a lehetősége annak, hogy Magyarország nyolc év után kikerüljön az eljárás alól, ennek megalapozását szolgálja az adózást érintő egyes törvények módosításáról szóló javaslat, valamint a tranzakciós illetékről és a biztosítási adóról szóló előterjesztés is. Hangsúlyozta: szükség van a bevételek optimalizálására és a kiadási struktúra-átalakítására, így a hiányszám végre 3 százalék alá csökkenhet.
A fideszes képviselő a javaslatokban megjelenő többletterhekről azt mondta: a nagyobb teherbíró képességgel rendelkező társadalmi csoportokat, nagy szolgáltatókat terhelik.
A kormánypárti politikus megítélése szerint a terhek áthárításának gátat fog szabni a piaci verseny, ezért nem tartotta valószínűnek, hogy a szolgáltatók "egy az egyben" át fogják hárítani a terheket a lakosságra. "Nyilvánvaló lesznek ilyen próbálkozások, talán egy-két helyen még sikerrel is járnak, de alapvetően nem látom annak a veszélyét, hogy ez az áthárítás teljes mértékben megtörténjen" - fogalmazott.
MSZP: mást mond és mást csinál a kormány
Göndör István, az MSZP vezérszónoka azt mondta, alapvető probléma, hogy egészen mást mond és mást csinál a kormány. Hogyan lehet azt a rendszert stabilnak nevezni, amely egy év alatt több mint húszszor változik - tette fel a kérdést.
Van egy csodálatos reklám, és eközben két kézzel vesznek el a magánemberektől és a vállalkozásoktól egyaránt. Ez egy kalandorpolitika - fogalmazott.
A "matolcsyzmus" mérhetetlen és beláthatatlan károkat okoz az országnak - mondta az ellenzéki politikus, majd kitért arra, hogy az infláció közelíti a hat százalékot, a reálkereset csökkenése meghaladja az öt százalékot, a munkahelyek száma folyamatosan csökken, a munkanélküliségi ráta félelmetesen magas, 11 százalék felett van. Az idei költségvetés adatait többször módosították, és mindig lefelé, e téren is sereghajtó Magyarország - sorolta.
Az ellenzéki politikus azt mondta: több mint 50 adó van, nem valósult meg a nagyarányú adócsökkentés, és nem lett egyszerűbb az adórendszer. Megjelennek új adók és ezek többletterhet jelentenek.
A jogbiztonságra térve megjegyezte: a salátatörvényben több mint húsz jogszabály módosul. Van olyan törvény, amelyet egyszerre három jogszabályban nyitottak meg.
Göndör István azt mondta: azt tudnák támogatni, hogy a magasabb keresetűek fizessenek több adót. Emellett enyhíteni kell az alacsony jövedelműek terheit, a foglalkoztatás növekedéséhez pedig csökkenteni kell a járulékokat - közölte.
KDNP: a szabályozás kiegészítése, és az uniós jogharmonizáció a cél
Aradszki András a kisebbik kormánypárt vezérszónoka azt mondta: a javaslat összhangban áll az elmúlt két év gazdasági szabályozásának irányaival, a konvergencia programmal, a bankszövetséggel kötött megállapodás tartalmával. Pontosítja továbbá a jogi szabályozást, egyértelműsít, amelynek alapján minden szereplő számára világosan meghatározza azokat a kereteket, amelyek az adózáson keresztül a közfeladatok ellátásához hozzá tudnak járulni.
Az indítvány a közelmúltban a gazdaság területén foganatosított jogalkotási tevékenység kiegészítése mellett az uniós jogharmonizációt is célozza - fejtette ki a kormánypárti politikus.
Utalva a bankszövetséggel kötött megállapodásra kiemelte: kötelességük volt a devizahitelesek helyzetét rendezni. Ismertetve az egyezség fontosabb elemeit azt mondta: a javaslat a megállapodásnak megfelelően tartalmazza a szükséges módosításokat.
Kitért arra, hogy változik az adózás rendje, kiegészül a személyi jövedelemadóról szóló törvény. Kiemelte továbbá azt módosítást amely szerint havonta 5 millió felett csak átutalással lehet a tranzakciót teljesíteni.
A kormánypárti politikus a KDNP nevében az előterjesztés támogatását kérte.
Jobbik: a kormány folytatja a megszorító politikát
Volner János, a Jobbik vezérszónoka élesen kritizálta a kormányt, amiért olyan adókat vet ki, amelyek csak látszólag terhelik a vállalatokat. Az ellenzéki politikus szerint a kormány téved, ha azt hiszi, hogy a pénzügyi tranzakciós adót és a távközlési adót a cégek nem fogják áthárítani a fogyasztókra. Szerinte a szolgáltatók "nem lesznek ostobák benyelni" az újabb adóterheket.
Hozzátette: bár a kormány próbálja "bagatellizálni" az új terheket, de "a sok kicsi sokra megy" elv sajnos ebben az esetben is igaz. Emlékeztetett rá, hogy az OECD adatai szerint Magyarországon a legmagasabbak az árukat és szolgáltatásokat terhelő adók aránya és most ezt emelik tovább. A Jobbik számításai szerint például a pénzügyi tranzakciós adó egy négytagú családot évi 52 ezer forinttal terhel meg, az új adók és megszorítások összességében mindenkinek évi 60 ezer forint plusz terhet jelentenek majd.
A Jobbik szerint a kormány gazdaságpolitikájának hatására a cégek tömegesen fognak elmenekülni az országból.
Volner János kiemelte: a mostani kormány az előző szocialista kabinetek megszorító politikáját folytatja tovább.
DK: a kormány nem csökkenthet adót a jelenlegi helyzetben
Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke pártja álláspontját ismertetve elmondta: téves elképzelés, hogy elérkezett az adócsökkentés ideje. Szerinte a kormány is akkor hibázott, amikor 2010-ben adócsökkentést hajtott végre. Muszáj megmondani a választóknak, hogy jelenleg nincs lehetőség adócsökkentésre, sőt rövid távon további adóemelésre van szükség - hangsúlyozta.
A volt miniszterelnök szerint a kormánynak így csak abban van mozgástere, hogy mit adóztat meg. A DK szerint a vállalati különadókat meg kell szüntetni, mert azok miatt nincs jelenleg beruházás, munkahelyteremtés, növekedés. Az ellenzéki párt a személyi jövedelemadót évi 6-8 millió forint felett kétkulcsossá tenné.
Gyurcsány Ferenc emellett a vagyonadó bevezetését szorgalmazta az 50-100 millió forintnál nagyobb vagyonnal rendelkezőknek, valamint a 30-40 millió forintnál nagyobb öröklés után is adót vetne ki.
MSZP: adóemelés helyett jogbiztonság és kiszámíthatóság kellene
Kovács Tibor (MSZP) arról beszélt, bár Cséfalvay Zoltán államtitkár megígérte, hogy nem lesznek újabb adók a most tárgyaltak után, de jobb lenne, ha erre esküt is tenne az Országgyűlés előtt. Az ellenzéki politikus szerint jogbiztonság szempontjából elégtelen a most tárgyalt salátatörvény: olyan jogszabályokat is módosít, amelyek még életbe sem léptek.
Hangsúlyozta: az MSZP nem ért egyet a DK-val abban, hogy szükségszerű az adóemelés, és bírálta a kormányt, amiért "összeveszett a fél világgal", ezzel jelentősen megdrágítva az ország finanszírozását. Az MSZP szerint nem lenne szükség újabb adók kivetésére, ha a kormány jogbiztonságot, kiszámíthatóságot és következetes nemzetközi gazdaságpolitikát folytatott volna, illetve ha a szakértők tanácsait megfogadva végre változtatna az elhibázott személyijövedelemadó-politikán.
Radikális gazdaságpolitikai fordulatot sürgetett az LMP
Az LMP-s Vágó Gábor, aki délelőtt Varga Mihály miniszteri meghallgatásán vett részt, ezért csak később mondhatta el vezérszónoki felszólalását, kifejtette: bár a kormány célja az új adókkal, hogy az ország mentesüljön az európai uniós túlzottdeficit-eljárás alól, erre nincs garancia. Mint mondta, a költségvetés tarthatatlanságát jelzi például, hogy az OECD másfél százalékos visszaesést jósol a magyar gazdaságnak, és a jövő évi prognózisa is kedvezőtlenebb a kormányénál.
Az adók évközbeni kivetése ismét kiszámíthatatlanságot, bizonytalanságot okoz, ez pedig százmilliárdokba kerül az országnak az államadósság finanszírozásakor - hangsúlyozta.
Az ellenzéki politikus szerint radikális fordulat szükséges a gazdaság- és a fejlesztéspolitikában, és például az energetikai különadót felváltó "rezsiadó" helyett az épületek energiahatékonyságát növelő beruházásokat kellene indítani, ami a foglalkoztatást is növelné.
A Fidesz az előző kormányt okolta az adósság növelése miatt
A fideszes Babák Mihály azt rótta fel az előző kormányoknak, hogy az idei és a jövő évi költségvetést is több mint hárommilliárd euró hiteltörlesztés terheli, amit az Orbán-kormánynak kell visszafizetnie az Európai Uniónak és a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF).
Úgy fogalmazott: az ellenzék által sürgetett radikális gazdaságpolitikai fordulathoz pénzre van szükség, a baloldali kormányok azonban nyolc év alatt "lefejték" az országot.
Forrás: MTI |
STOP
A kormány és bankszövetség közötti megállapodás és a különadótörvény közötti összhang megteremtése, a Széll Kálmán-terv 2.0 megvalósulását szolgáló egyes lépések végrehajtása a célja az adózást érintő törvények módosításának - mondta Cséfalvay Zoltán államtitkár kedden a parlamentben. A Fidesz szerint végre megszűnhet a túlzott deficiteljárás Magyarország ellen, a KDNP a jogi szabályozás egyértelműsítését emelte ki, míg az MSZP szerint alapvető probléma, hogy mást mond és mást csinál a kormány.
Cséfalvay: az adóváltozások a bankszövetséggel kötött megállapodással és a Széll-tervvel függnek össze
Az adózást érintő törvények módosítását kezdeményező előterjesztés célja a kormány és a bankszövetség közötti megállapodás és a különadótörvény közötti összhang megteremtése, a Széll Kálmán-terv 2.0 megvalósulását szolgáló egyes lépések végrehajtása, valamint a szociális szövetkezetek létrehozásának és működésének megkönnyítése érdekében elfogadott törvényhez kapcsolódó kedvező adózási szabályok kialakítása - mondta Cséfalvay Zoltán a javaslat általános vitájában.
A nemzetgazdasági tárca államtitkára expozéjában ismertette: a javaslat szerint az árfolyamgát rendszerén keresztül a deviza jelzáloghitel havi törlesztőrészletének az árfolyamgát feletti részéből a kamatrészre eső hányadot teljes mértékben a költségvetés téríti meg, a kamatrészre eső hányad 50 százalékát pedig a pénzügyi intézmény a hitelintézetek pénzügyi járadéka útján teljesíti.
Fidesz: végre megszűnhet a túlzott deficiteljárás Magyarország ellen
Dancsó József, a Fidesz vezérszónoka arról beszélt, ideje változtatni azon az MSZP-SZDSZ kormányok által előidézett szégyenteljes helyzeten, hogy Magyarország ellen 2004-es uniós csatlakozásunk óta túlzott deficiteljárás áll fenn. Szerinte most végre felcsillan a lehetősége annak, hogy Magyarország nyolc év után kikerüljön az eljárás alól, ennek megalapozását szolgálja az adózást érintő egyes törvények módosításáról szóló javaslat, valamint a tranzakciós illetékről és a biztosítási adóról szóló előterjesztés is. Hangsúlyozta: szükség van a bevételek optimalizálására és a kiadási struktúra-átalakítására, így a hiányszám végre 3 százalék alá csökkenhet.
A fideszes képviselő a javaslatokban megjelenő többletterhekről azt mondta: a nagyobb teherbíró képességgel rendelkező társadalmi csoportokat, nagy szolgáltatókat terhelik.
A kormánypárti politikus megítélése szerint a terhek áthárításának gátat fog szabni a piaci verseny, ezért nem tartotta valószínűnek, hogy a szolgáltatók "egy az egyben" át fogják hárítani a terheket a lakosságra. "Nyilvánvaló lesznek ilyen próbálkozások, talán egy-két helyen még sikerrel is járnak, de alapvetően nem látom annak a veszélyét, hogy ez az áthárítás teljes mértékben megtörténjen" - fogalmazott.
MSZP: mást mond és mást csinál a kormány
Göndör István, az MSZP vezérszónoka azt mondta, alapvető probléma, hogy egészen mást mond és mást csinál a kormány. Hogyan lehet azt a rendszert stabilnak nevezni, amely egy év alatt több mint húszszor változik - tette fel a kérdést.
Van egy csodálatos reklám, és eközben két kézzel vesznek el a magánemberektől és a vállalkozásoktól egyaránt. Ez egy kalandorpolitika - fogalmazott.
A "matolcsyzmus" mérhetetlen és beláthatatlan károkat okoz az országnak - mondta az ellenzéki politikus, majd kitért arra, hogy az infláció közelíti a hat százalékot, a reálkereset csökkenése meghaladja az öt százalékot, a munkahelyek száma folyamatosan csökken, a munkanélküliségi ráta félelmetesen magas, 11 százalék felett van. Az idei költségvetés adatait többször módosították, és mindig lefelé, e téren is sereghajtó Magyarország - sorolta.
Az ellenzéki politikus azt mondta: több mint 50 adó van, nem valósult meg a nagyarányú adócsökkentés, és nem lett egyszerűbb az adórendszer. Megjelennek új adók és ezek többletterhet jelentenek.
A jogbiztonságra térve megjegyezte: a salátatörvényben több mint húsz jogszabály módosul. Van olyan törvény, amelyet egyszerre három jogszabályban nyitottak meg.
Göndör István azt mondta: azt tudnák támogatni, hogy a magasabb keresetűek fizessenek több adót. Emellett enyhíteni kell az alacsony jövedelműek terheit, a foglalkoztatás növekedéséhez pedig csökkenteni kell a járulékokat - közölte.
KDNP: a szabályozás kiegészítése, és az uniós jogharmonizáció a cél
Aradszki András a kisebbik kormánypárt vezérszónoka azt mondta: a javaslat összhangban áll az elmúlt két év gazdasági szabályozásának irányaival, a konvergencia programmal, a bankszövetséggel kötött megállapodás tartalmával. Pontosítja továbbá a jogi szabályozást, egyértelműsít, amelynek alapján minden szereplő számára világosan meghatározza azokat a kereteket, amelyek az adózáson keresztül a közfeladatok ellátásához hozzá tudnak járulni.
Az indítvány a közelmúltban a gazdaság területén foganatosított jogalkotási tevékenység kiegészítése mellett az uniós jogharmonizációt is célozza - fejtette ki a kormánypárti politikus.
Utalva a bankszövetséggel kötött megállapodásra kiemelte: kötelességük volt a devizahitelesek helyzetét rendezni. Ismertetve az egyezség fontosabb elemeit azt mondta: a javaslat a megállapodásnak megfelelően tartalmazza a szükséges módosításokat.
Kitért arra, hogy változik az adózás rendje, kiegészül a személyi jövedelemadóról szóló törvény. Kiemelte továbbá azt módosítást amely szerint havonta 5 millió felett csak átutalással lehet a tranzakciót teljesíteni.
A kormánypárti politikus a KDNP nevében az előterjesztés támogatását kérte.
Jobbik: a kormány folytatja a megszorító politikát
Volner János, a Jobbik vezérszónoka élesen kritizálta a kormányt, amiért olyan adókat vet ki, amelyek csak látszólag terhelik a vállalatokat. Az ellenzéki politikus szerint a kormány téved, ha azt hiszi, hogy a pénzügyi tranzakciós adót és a távközlési adót a cégek nem fogják áthárítani a fogyasztókra. Szerinte a szolgáltatók "nem lesznek ostobák benyelni" az újabb adóterheket.
Hozzátette: bár a kormány próbálja "bagatellizálni" az új terheket, de "a sok kicsi sokra megy" elv sajnos ebben az esetben is igaz. Emlékeztetett rá, hogy az OECD adatai szerint Magyarországon a legmagasabbak az árukat és szolgáltatásokat terhelő adók aránya és most ezt emelik tovább. A Jobbik számításai szerint például a pénzügyi tranzakciós adó egy négytagú családot évi 52 ezer forinttal terhel meg, az új adók és megszorítások összességében mindenkinek évi 60 ezer forint plusz terhet jelentenek majd.
A Jobbik szerint a kormány gazdaságpolitikájának hatására a cégek tömegesen fognak elmenekülni az országból.
Volner János kiemelte: a mostani kormány az előző szocialista kabinetek megszorító politikáját folytatja tovább.
DK: a kormány nem csökkenthet adót a jelenlegi helyzetben
Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke pártja álláspontját ismertetve elmondta: téves elképzelés, hogy elérkezett az adócsökkentés ideje. Szerinte a kormány is akkor hibázott, amikor 2010-ben adócsökkentést hajtott végre. Muszáj megmondani a választóknak, hogy jelenleg nincs lehetőség adócsökkentésre, sőt rövid távon további adóemelésre van szükség - hangsúlyozta.
A volt miniszterelnök szerint a kormánynak így csak abban van mozgástere, hogy mit adóztat meg. A DK szerint a vállalati különadókat meg kell szüntetni, mert azok miatt nincs jelenleg beruházás, munkahelyteremtés, növekedés. Az ellenzéki párt a személyi jövedelemadót évi 6-8 millió forint felett kétkulcsossá tenné.
Gyurcsány Ferenc emellett a vagyonadó bevezetését szorgalmazta az 50-100 millió forintnál nagyobb vagyonnal rendelkezőknek, valamint a 30-40 millió forintnál nagyobb öröklés után is adót vetne ki.
MSZP: adóemelés helyett jogbiztonság és kiszámíthatóság kellene
Kovács Tibor (MSZP) arról beszélt, bár Cséfalvay Zoltán államtitkár megígérte, hogy nem lesznek újabb adók a most tárgyaltak után, de jobb lenne, ha erre esküt is tenne az Országgyűlés előtt. Az ellenzéki politikus szerint jogbiztonság szempontjából elégtelen a most tárgyalt salátatörvény: olyan jogszabályokat is módosít, amelyek még életbe sem léptek.
Hangsúlyozta: az MSZP nem ért egyet a DK-val abban, hogy szükségszerű az adóemelés, és bírálta a kormányt, amiért "összeveszett a fél világgal", ezzel jelentősen megdrágítva az ország finanszírozását. Az MSZP szerint nem lenne szükség újabb adók kivetésére, ha a kormány jogbiztonságot, kiszámíthatóságot és következetes nemzetközi gazdaságpolitikát folytatott volna, illetve ha a szakértők tanácsait megfogadva végre változtatna az elhibázott személyijövedelemadó-politikán.
Radikális gazdaságpolitikai fordulatot sürgetett az LMP
Az LMP-s Vágó Gábor, aki délelőtt Varga Mihály miniszteri meghallgatásán vett részt, ezért csak később mondhatta el vezérszónoki felszólalását, kifejtette: bár a kormány célja az új adókkal, hogy az ország mentesüljön az európai uniós túlzottdeficit-eljárás alól, erre nincs garancia. Mint mondta, a költségvetés tarthatatlanságát jelzi például, hogy az OECD másfél százalékos visszaesést jósol a magyar gazdaságnak, és a jövő évi prognózisa is kedvezőtlenebb a kormányénál.
Az adók évközbeni kivetése ismét kiszámíthatatlanságot, bizonytalanságot okoz, ez pedig százmilliárdokba kerül az országnak az államadósság finanszírozásakor - hangsúlyozta.
Az ellenzéki politikus szerint radikális fordulat szükséges a gazdaság- és a fejlesztéspolitikában, és például az energetikai különadót felváltó "rezsiadó" helyett az épületek energiahatékonyságát növelő beruházásokat kellene indítani, ami a foglalkoztatást is növelné.
A Fidesz az előző kormányt okolta az adósság növelése miatt
A fideszes Babák Mihály azt rótta fel az előző kormányoknak, hogy az idei és a jövő évi költségvetést is több mint hárommilliárd euró hiteltörlesztés terheli, amit az Orbán-kormánynak kell visszafizetnie az Európai Uniónak és a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF).
Úgy fogalmazott: az ellenzék által sürgetett radikális gazdaságpolitikai fordulathoz pénzre van szükség, a baloldali kormányok azonban nyolc év alatt "lefejték" az országot.
Forrás: MTI |
STOP
címkék
Orbán-kormány, gazdaságpolitika, adórendszer, Matolcsy György, telekomadó, tranzakciós adó, GDPa rovat további hírei
Megújul a digitális írástudás nemzetközi tanúsítványa
A trafiknyerteseket máris határidő szorítja
Orbán csapata a pezsgőt hűti? Megfojtottak egy országot, ne ünnepeljék
A második negyedévben 3752 ingatlant jelöltek ki kényszerértékesítésre a bankok
Londoni elemzők csekély visszaesés helyett csekély növekedést jósolnak
Rogán az EU-ra mutogat - közzétették a reklámadó-javaslatot
Korlátozza a méhgyilkos irtószerek használatát az EU
