Mennyire "nemzeti", ha az Orbán-kormány teszi tönkre erőforrásainkat?
címlapsztori
1/10
Az Orbán-kormány szereti önmagát mint a nemzeti kincsként emlegetett vízvagyon és termőföld védelmezőjét ünnepelni. Egy friss kormányjavaslat azonban megmutatja, mennyire védi valójában a magyar kormány a hazai termálvízvagyont.
A napokban Áder János is nagy jelentőségű nemzetközi találkozón, Rióban küzdött - szavakban - a fenntartható fejlődés jegyében azért, hogy a vízkincs védelmét mindennél fontosabb feladatként ismerje el a nemzetközi közösség.
Itthon azonban egy júniusi hír szerint minderről nem értesültek a kormány illetékesei. "Felfüggesztenék a mezőgazdasági termelőkre vonatkozó termálvíz visszasajtolási kötelezettséget 2015. június 30-ig a vízgazdálkodásról szóló törvény módosítása szerint, amit pénteken terjesztett be a kormány a parlamentnek" -olvashattuk.
A kormányjavaslat indoklásában arra emlékeztettek, hogy "2010-ben, a választások előtt néhány nappal, a Bajnai-kormány arról döntött, hogy 2012 decemberétől vissza kell sajtolni a fóliasátrak fűtésére használt termálvizeket, ami óriási pánikot okozott a kertészetekben.
A visszasajtolás nem oldható meg gazdaságosan, illetve az Alföldön - ahol a kertészetek egy része termálenergiát is használ - technikai akadályba ütközik. A visszatápláló kutak létesítése ellehetetlenítené az ágazatot.
A kormány mostani döntése hozzájárul a hagyományos energiaforrások felhasználásának visszaszorulásához, az üvegházhatást okozó gázok csökkentéséhez, a mezőgazdaság versenyképességének növeléséhez, a vidéki munkahelyek megőrzéséhez, és biztosítja a mezőgazdaságból élő családok megélhetését."
Portálunk már idén tavasszal beszámolt arról, hogy a környezetvédelmi szigor enyhítéséért erőteljes lobbizás indult az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága kertészeti albizottságának ülésén. A panaszkodók akkor a kívülállók számára nehezen érthető érveléssel azt vetették fel, hogy"az elhasznált termálvíz elhelyezése, az ehhez kapcsolódó jogi szabályozás bizonytalansága hátráltatja leginkább ezen energiaforrás hasznosítását a kertészetben."
Miért is kell visszasajtolni a kiszivattyúzott termálvizet?
A Magyar Állami Földtani Intézet (MÁFI) szakértője a vita hátteréről egy korábbi interjúban ezt mondta: "a mesterséges visszajuttatásra szükség lenne, hogy ne kelljen újabb tízezer éveket várni arra, amíg a kinyert vízkészlet pótlódik, vagy korlátozni a kutak hozamát annak érdekében, hogy ne apadjon el a termálvíz."
"A visszasajtolást úgy kell elképzelni, hogy a kitermelő kúttól pár száz méter, de legfeljebb néhány kilométer távolságra egy másik kútba visszaszivattyúzzuk a kihűlt vizet, pontosan ugyanabba a rétegbe, ahonnan kinyerték. Mivel egy kút lefúrása és kiképzése több tízmillió forint is lehet, és extrém esetben akár a százmilliót is megközelítheti, ez azt jelenti, hogy a geotermikus fűtési rendszer vagy erőmű komoly kezdeti beruházást igényel. Ezért mindössze nyolc-tíz kisebb-nagyobb visszasajtolásos távfűtési rendszer működik Magyarországon, főleg a Dél-Alföldön, az egyik legismertebb Hódmezővásárhelyen."
"A visszasajtolást csak zárt csőrendszerű hévízhasznosítási rendszerrel lehet megvalósítani, ahol a víz nem érintkezik semmivel. Gyakorlatilag tehát csak azt a vizet sajtolhatjuk vissza, aminek a hőenergiájával kifűtöttük az épületet vagy áramot termeltünk vele."
Nem ez az első eset
A környezetvédelmi témákban a háttérben heves lobbiharcok folynak. 2009 júliusában, a Bajnai-kormány idején is láthatóvá vált egy pillanatra a háttérben dúló küzdelem, amikor Sólyom László köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek a vízgazdálkodási törvény módosítását.
A vízgazdálkodási törvény előírja, hogy a kizárólag energiahasznosítás céljából kitermelt termálvizet vissza kell táplálni a kivétel helyére, a felszín alatti vízrétegbe. Az Országgyűlés által 2009-ben elfogadott törvény pedig lehetőséget adott a termálvíz-kitermelőknek, hogy a vízügyi hatóságtól egyedi felmentést kaphassanak a visszatáplálás alól.
A köztársasági elnök akkor ismertetett álláspontja szerint a termálvizek visszatáplálása fontos a felszín alatti egységes vízbázis megóvása szempontjából. Mivel ezek a vízkészletek "meglehetősen lassan pótlódnak természetes úton", a kitermelt termálvíznek minél nagyobb arányban vissza kell kerülnie a föld alá - érvelt köztársasági elnöki hivatal.
A környezetvédelem iránt elkötelezett és az ilyen szempontokat háttérbe szorító lobbik küzdelmére utalt, hogy a 2009-es törvénymódosítást kormányzati előterjesztésre szavazta meg a parlament, de az államfői vétót kormánypárti politikusok, az MSZP-s Orosz Sándor (a környezetvédelmi bizottság alelnöke) és a szintén szocialista környezetvédelmi és vízügyi miniszter, Szabó Imre is védelmébe vette.
Ebben a vitás ügyben a környezetvédelemmel foglalkozó szakemberek teljes egyetértéssel vallják, hogy a termálvíz energetikai hasznosítása csak akkor tekinthető környezetkímélő energiatermelési módnak, ha a visszasajtolás megtörténik. A 2009-ben megszavazott egyedi felmentési lehetőség, ahogy a 2012-ben a kormány által javasolt több éves halasztás is annak a lobbinak az érdekeit tükrözi, amelynek számára gyakorlatilag 50 százalékkal csökkenti a kitermelés költségeit, ha a vízkiemelésre szolgáló kút mellett nem kell egy másik (sajtoló) kutat is építeni.
Szerző: Tamás Tibor | egyéb írások a szerzőtől » |
STOP
A napokban Áder János is nagy jelentőségű nemzetközi találkozón, Rióban küzdött - szavakban - a fenntartható fejlődés jegyében azért, hogy a vízkincs védelmét mindennél fontosabb feladatként ismerje el a nemzetközi közösség.
Itthon azonban egy júniusi hír szerint minderről nem értesültek a kormány illetékesei. "Felfüggesztenék a mezőgazdasági termelőkre vonatkozó termálvíz visszasajtolási kötelezettséget 2015. június 30-ig a vízgazdálkodásról szóló törvény módosítása szerint, amit pénteken terjesztett be a kormány a parlamentnek" -olvashattuk.
A kormányjavaslat indoklásában arra emlékeztettek, hogy "2010-ben, a választások előtt néhány nappal, a Bajnai-kormány arról döntött, hogy 2012 decemberétől vissza kell sajtolni a fóliasátrak fűtésére használt termálvizeket, ami óriási pánikot okozott a kertészetekben.
A visszasajtolás nem oldható meg gazdaságosan, illetve az Alföldön - ahol a kertészetek egy része termálenergiát is használ - technikai akadályba ütközik. A visszatápláló kutak létesítése ellehetetlenítené az ágazatot.
A kormány mostani döntése hozzájárul a hagyományos energiaforrások felhasználásának visszaszorulásához, az üvegházhatást okozó gázok csökkentéséhez, a mezőgazdaság versenyképességének növeléséhez, a vidéki munkahelyek megőrzéséhez, és biztosítja a mezőgazdaságból élő családok megélhetését."
Portálunk már idén tavasszal beszámolt arról, hogy a környezetvédelmi szigor enyhítéséért erőteljes lobbizás indult az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága kertészeti albizottságának ülésén. A panaszkodók akkor a kívülállók számára nehezen érthető érveléssel azt vetették fel, hogy"az elhasznált termálvíz elhelyezése, az ehhez kapcsolódó jogi szabályozás bizonytalansága hátráltatja leginkább ezen energiaforrás hasznosítását a kertészetben."
Miért is kell visszasajtolni a kiszivattyúzott termálvizet?
A Magyar Állami Földtani Intézet (MÁFI) szakértője a vita hátteréről egy korábbi interjúban ezt mondta: "a mesterséges visszajuttatásra szükség lenne, hogy ne kelljen újabb tízezer éveket várni arra, amíg a kinyert vízkészlet pótlódik, vagy korlátozni a kutak hozamát annak érdekében, hogy ne apadjon el a termálvíz."
"A visszasajtolást úgy kell elképzelni, hogy a kitermelő kúttól pár száz méter, de legfeljebb néhány kilométer távolságra egy másik kútba visszaszivattyúzzuk a kihűlt vizet, pontosan ugyanabba a rétegbe, ahonnan kinyerték. Mivel egy kút lefúrása és kiképzése több tízmillió forint is lehet, és extrém esetben akár a százmilliót is megközelítheti, ez azt jelenti, hogy a geotermikus fűtési rendszer vagy erőmű komoly kezdeti beruházást igényel. Ezért mindössze nyolc-tíz kisebb-nagyobb visszasajtolásos távfűtési rendszer működik Magyarországon, főleg a Dél-Alföldön, az egyik legismertebb Hódmezővásárhelyen."
"A visszasajtolást csak zárt csőrendszerű hévízhasznosítási rendszerrel lehet megvalósítani, ahol a víz nem érintkezik semmivel. Gyakorlatilag tehát csak azt a vizet sajtolhatjuk vissza, aminek a hőenergiájával kifűtöttük az épületet vagy áramot termeltünk vele."
Nem ez az első eset
A környezetvédelmi témákban a háttérben heves lobbiharcok folynak. 2009 júliusában, a Bajnai-kormány idején is láthatóvá vált egy pillanatra a háttérben dúló küzdelem, amikor Sólyom László köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek a vízgazdálkodási törvény módosítását.
A vízgazdálkodási törvény előírja, hogy a kizárólag energiahasznosítás céljából kitermelt termálvizet vissza kell táplálni a kivétel helyére, a felszín alatti vízrétegbe. Az Országgyűlés által 2009-ben elfogadott törvény pedig lehetőséget adott a termálvíz-kitermelőknek, hogy a vízügyi hatóságtól egyedi felmentést kaphassanak a visszatáplálás alól.
A köztársasági elnök akkor ismertetett álláspontja szerint a termálvizek visszatáplálása fontos a felszín alatti egységes vízbázis megóvása szempontjából. Mivel ezek a vízkészletek "meglehetősen lassan pótlódnak természetes úton", a kitermelt termálvíznek minél nagyobb arányban vissza kell kerülnie a föld alá - érvelt köztársasági elnöki hivatal.
A környezetvédelem iránt elkötelezett és az ilyen szempontokat háttérbe szorító lobbik küzdelmére utalt, hogy a 2009-es törvénymódosítást kormányzati előterjesztésre szavazta meg a parlament, de az államfői vétót kormánypárti politikusok, az MSZP-s Orosz Sándor (a környezetvédelmi bizottság alelnöke) és a szintén szocialista környezetvédelmi és vízügyi miniszter, Szabó Imre is védelmébe vette.
Ebben a vitás ügyben a környezetvédelemmel foglalkozó szakemberek teljes egyetértéssel vallják, hogy a termálvíz energetikai hasznosítása csak akkor tekinthető környezetkímélő energiatermelési módnak, ha a visszasajtolás megtörténik. A 2009-ben megszavazott egyedi felmentési lehetőség, ahogy a 2012-ben a kormány által javasolt több éves halasztás is annak a lobbinak az érdekeit tükrözi, amelynek számára gyakorlatilag 50 százalékkal csökkenti a kitermelés költségeit, ha a vízkiemelésre szolgáló kút mellett nem kell egy másik (sajtoló) kutat is építeni.
Szerző: Tamás Tibor | egyéb írások a szerzőtől » |
címkék
Orbán-kormány, Bajnai-kormány, környezetvédelem, Sólyom Lászlóa rovat további hírei
A második negyedévben 3752 ingatlant jelöltek ki kényszerértékesítésre a bankok
Londoni elemzők csekély visszaesés helyett csekély növekedést jósolnak
Rogán az EU-ra mutogat - közzétették a reklámadó-javaslatot
Korlátozza a méhgyilkos irtószerek használatát az EU
Belebukott ingatlanügyeibe a Raiffeisen-vezér
PSZÁF-büntetés a tranzakciós adó áthárításáért
Megerősítette Svájc "Aaa" adósosztályzatát a Moody's