Berlin álláspontja: a felelősségteljes módon végzett körülmetélés ne legyen büntetendő
nyomtat
elküld
Facebook
Twitter
LinkedIn
Google+
FourSquare
Iwiwcímlapsztori
1/10
Jogbiztonságot kíván teremteni a német kormány a fiúgyermekek vallási indíttatású körülmetélése ügyében - hangoztatták pénteken kormánytagok, reagálva az Európai Rabbik Konferenciájának (CER) előző nap kifejtett véleményére, amely szerint a vallási körülmetélést tiltó németországi bírósági ítélet a holokauszt óta a legsúlyosabb támadás a németországi zsidóság ellen.
A kormány eddig igen visszafogottan vett részt a kölni tartományi bíróság június végén hozott ítélete körül kialakult vitában, a CER csütörtöki bírálata nyomán azonban a külügyminiszter, az igazságügyi miniszter és az államtitkári rangú kormányszóvivő is rögzítette a berlini vezetés álláspontját: a lehető leghamarabb tisztázni kell a jogi viszonyokat és biztosítani kell a vallási indíttatású körülmetélés lehetőségét.
Steffen Seibert kormányszóvivő pénteki tájékoztatóján egyebek között hangsúlyozta: a kormányban "mindenki azt akarja, hogy legyen zsidó és muzulmán vallási élet Németországban", arról pedig gondoskodni kell, hogy a felelősségteljes módon végzett körülmetélés ne legyen büntetendő. Az egyelőre minisztériumok közötti egyeztetés tárgya, hogy miként lehet jogbiztonságot teremteni a kérdésben - tette hozzá.
Guido Westerwelle külügyminiszter közleményt adott ki, amelyben kiemelte: a külföldi partnerek számára világossá kell tenni, hogy "Németországban megvédik a vallásgyakorlás szabadságát" és tiszteletben tartják a vallási hagyományokat.
A bíróság indoklása szerint a fiúgyermekek körülmetélésének zsidók és muzulmánok körében gyakorolt vallási szokása sérti az egyén önrendelkezési jogát, amely előbbre való a vallásszabadságnál.
Sabine Leutheusser-Schnarrenberger igazságügyi miniszter a júniusi ítélet körül kialakult vita egy korábbi szakaszában azt hangsúlyozta, hogy a két alapvető jog ütközése miatt az alkotmánybíróságnak kellene az utolsó szót kimondani az ügyben, pénteken azonban a tárca közölte, hogy minden lehetőséget megvizsgálnak, így elemzik azt a javaslatot is, amely szerint a betegek jogairól szóló törvény módosításával kellene rendezni a problémát.
Megszólalt az ellenzék is, a szociáldemokraták és a Zöldek pénteken kifejtették, hogy a törvényhozásnak kell rendeznie a kérdést. A Tageszeitung című lap szerint a Zöldek várhatóan felkarolják zsidó és muzulmán szervezetek javaslatát, amely szerint a kormányoldal és az ellenzék összefogásával a törvényhozás elé kellene terjeszteni egy többpárti jogszabálytervezetet, amelyben rögzítik a fiúgyermekek vallási indíttatású körülmetélésének lehetőségét.
Egy nemrég készített felmérés szerint a németek 56 százaléka egyetért a bíróság ítéletével, és 35 százalékuk nem. Az egyetértők között van Georg Ehrmann, a Deutsche Kinderhilfe gyermekjóléti civilszervezet elnöke. "A vallási közösségeknek is el kellene fogadniuk azt a közmegegyezést, miszerint egy kiskorúnak joga van a sértetlen gyerekkorhoz" - jelentette ki.
A kölni bíróság egy muzulmán orvos ügyében ítélkezett. Az illető egy négyéves fiún végzett rituális körülmetélést. A beavatkozás szövődményeket okozott, a gyerek kórházba került, az illetékes ügyészség pedig perbe fogta az orvost testi sértés miatt.
A vádlottat első fokon felmentették, arra hivatkozva, hogy a szülők beleegyezésével hajtotta végre a beavatkozást. A kölni tartományi bíróság másodfokú ítéletében helyben hagyta az ítéletet, de az indokláson változtatott: az orvost azért mentették fel, mert nem tudott arról, hogy cselekedete jogellenes.
Szakértők szerint a kölni döntés nem kötelező érvényű más bíróságok számára, de ezentúl már senki nem hivatkozhat arra, hogy nem tudott a fiúgyermekek vallási körülmetélésének tilalmáról.
Forrás: MTI |
STOP
A kormány eddig igen visszafogottan vett részt a kölni tartományi bíróság június végén hozott ítélete körül kialakult vitában, a CER csütörtöki bírálata nyomán azonban a külügyminiszter, az igazságügyi miniszter és az államtitkári rangú kormányszóvivő is rögzítette a berlini vezetés álláspontját: a lehető leghamarabb tisztázni kell a jogi viszonyokat és biztosítani kell a vallási indíttatású körülmetélés lehetőségét.
Steffen Seibert kormányszóvivő pénteki tájékoztatóján egyebek között hangsúlyozta: a kormányban "mindenki azt akarja, hogy legyen zsidó és muzulmán vallási élet Németországban", arról pedig gondoskodni kell, hogy a felelősségteljes módon végzett körülmetélés ne legyen büntetendő. Az egyelőre minisztériumok közötti egyeztetés tárgya, hogy miként lehet jogbiztonságot teremteni a kérdésben - tette hozzá.
Guido Westerwelle külügyminiszter közleményt adott ki, amelyben kiemelte: a külföldi partnerek számára világossá kell tenni, hogy "Németországban megvédik a vallásgyakorlás szabadságát" és tiszteletben tartják a vallási hagyományokat.
A bíróság indoklása szerint a fiúgyermekek körülmetélésének zsidók és muzulmánok körében gyakorolt vallási szokása sérti az egyén önrendelkezési jogát, amely előbbre való a vallásszabadságnál.
Sabine Leutheusser-Schnarrenberger igazságügyi miniszter a júniusi ítélet körül kialakult vita egy korábbi szakaszában azt hangsúlyozta, hogy a két alapvető jog ütközése miatt az alkotmánybíróságnak kellene az utolsó szót kimondani az ügyben, pénteken azonban a tárca közölte, hogy minden lehetőséget megvizsgálnak, így elemzik azt a javaslatot is, amely szerint a betegek jogairól szóló törvény módosításával kellene rendezni a problémát.
Megszólalt az ellenzék is, a szociáldemokraták és a Zöldek pénteken kifejtették, hogy a törvényhozásnak kell rendeznie a kérdést. A Tageszeitung című lap szerint a Zöldek várhatóan felkarolják zsidó és muzulmán szervezetek javaslatát, amely szerint a kormányoldal és az ellenzék összefogásával a törvényhozás elé kellene terjeszteni egy többpárti jogszabálytervezetet, amelyben rögzítik a fiúgyermekek vallási indíttatású körülmetélésének lehetőségét.
Egy nemrég készített felmérés szerint a németek 56 százaléka egyetért a bíróság ítéletével, és 35 százalékuk nem. Az egyetértők között van Georg Ehrmann, a Deutsche Kinderhilfe gyermekjóléti civilszervezet elnöke. "A vallási közösségeknek is el kellene fogadniuk azt a közmegegyezést, miszerint egy kiskorúnak joga van a sértetlen gyerekkorhoz" - jelentette ki.
A kölni bíróság egy muzulmán orvos ügyében ítélkezett. Az illető egy négyéves fiún végzett rituális körülmetélést. A beavatkozás szövődményeket okozott, a gyerek kórházba került, az illetékes ügyészség pedig perbe fogta az orvost testi sértés miatt.
A vádlottat első fokon felmentették, arra hivatkozva, hogy a szülők beleegyezésével hajtotta végre a beavatkozást. A kölni tartományi bíróság másodfokú ítéletében helyben hagyta az ítéletet, de az indokláson változtatott: az orvost azért mentették fel, mert nem tudott arról, hogy cselekedete jogellenes.
Szakértők szerint a kölni döntés nem kötelező érvényű más bíróságok számára, de ezentúl már senki nem hivatkozhat arra, hogy nem tudott a fiúgyermekek vallási körülmetélésének tilalmáról.
Forrás: MTI |
STOP
címkék
Németország, iszlám, zsidó vallás, körülmetélésa rovat további hírei
Magyar mentősök a legjobbak
A kormány minden magyarra számít
Törvénytervezetet nyújt be az RMDSZ Székelyföld autonómiájáról
Ezt megúszták a kijevi melegek
Kelemen Hunor: az autonómia ügye nem lehet fegyver a politikai csatározásokban
Ponta hivatalosan is elismertetné a székely zászlót
Újhelyi: az RMDSZ kiütötte a Fideszt
