Brüsszeli üdvözlet Egyiptom civil elnökének
nyomtat
elküld
Facebook
Twitter
LinkedIn
Google+
FourSquare
Iwiwcímlapsztori
1/10
Az EU-országok külügyminiszterei elfogadhatatlannak minősítették, hogy Szíria a múlt pénteken lelőtt egy török katonai repülőgépet, emellett pedig - a szíriai kormányerők részéről az ellenzékkel szemben tovább folytatódó brutális fellépés miatt - döntöttek a damaszkuszi rezsimmel szembeni szankciós intézkedések újabb megszigorításáról.
Hétfői luxembourgi tanácskozásukon elfogadott közös állásfoglalásukban a miniszterek azt kérték Ankarától, hogy mértéktartóan és felelősségteljes módon reagáljon.
Az EU szerint a történteket alaposan és gyorsan ki kell vizsgálni. A miniszterek felszólították Szíriát, hogy teljes mértékben működjön együtt Törökországgal a vizsgálat érdekében, adjon meg hozzá minden szükséges segítséget, és tegye lehetővé a nemzetközi közösség támogatását a vizsgálat lefolytatásához. Azt is várják Damaszkusztól, hogy tartsa magát a nemzetközi normákhoz és kötelezettségekhez.
Ankara azt állítja, hogy a gépet - amely rövid időre belépett Szíria légterébe - a nyílt tenger, vagyis nemzetközi terület fölött lőtték le a szíriaiak, akik ezt tagadják. Kedden a NATO-országoknak az atlanti szövetséghez akkreditált nagykövetei török kérésre rendkívüli tanácskozást tartanak.
Az EU-külügyminiszteri tanácskozás napirendjén már eleve szerepelt a szíriai helyzet, és az unió a folytatódó öldöklés miatt most úgy döntött, hogy tovább szigorítja a Bassár el-Aszad rendszerével szembeni szankciós rendszert. Ezúttal hat szíriai közintézményt, valamint egy magánszemélyt vettek fel a feketelistára, ami azt jelenti, hogy az érintetteket uniós beutazási tilalommal sújtják, illetve Európában elérhető javaikat zárolják. Erre a tiltólistára immár 49 szervezet és 129 személy került fel. Olyan rendelkezést is hoztak a miniszterek, hogy tilos biztosítást kötni Szíriába irányuló fegyverek, hadfelszerelések tengeri szállítására - ez alapvetően a brit hajózási biztosítási ágazatot érinti.
A külügyminiszterek jókívánságaikat fejezték ki Mohamed Murszi megválasztott egyiptomi elnöknek.
Teljes támogatásukról biztosították a demokratikus átmenet útját járó Egyiptom törekvéseit, és történelmi jelentőségű fejleménynek minősítették a civil elnök megválasztását. Elsősorban Murszi azon bejelentését üdvözölték, hogy minden egyiptomi elnöke kíván lenni, figyelembe kívánja venni valamennyi politikai és a társadalmi csoport véleményét.
Az uniós fontosnak tartja, hogy Egyiptomban most minden hatalmi pozíció kerüljön át gyorsan a katonáktól polgári kezekbe. Ezzel összefüggésben a külügyminiszterek aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy az egyiptomi katonai tanács feloszlatta a törvényhozást, az új parlament megválasztásáig pedig meg kívánja tartani a törvényalkotás, a költségvetés és az alkotmányozás fölötti ellenőrzést.
A miniszterek megvitatták Irán kérdését is. Megállapították, hogy az iráni atomprogram miatti nemzetközi aggodalmakat nem sikerült érdemben eloszlatni a legutóbbi, moszkvai tanácskozáson. Az EU már korábban elhatározta, hogy július elsejétől olajembargót vezet be Iránnal szemben.
Az iráni olaj vásárlásának tilalma előzetes feltételezések szerint súlyosan érintheti majd Görögországot, a görögöknek ezért fenntartásaik voltak az embargóval szemben. Az uniós külügyminiszterek most - Athén szempontjaira tekintettel - kilátásba helyezték, hogy az Iránnal kapcsolatos helyzet alakulásának függvényében később felülvizsgálhatják az embargó hatályban tartásának kérdését.
Az EU-országok külügyminiszterei a luxembourgi ülésen jóváhagyták azt a dokumentumot is, amely az unió stratégiai kereteit fogalmazza meg az emberi jogok és a demokrácia érvényesítésének területén a harmadik országokkal fenntartott kapcsolatokban.
A miniszterek luxembourgi tanácskozásán elfogadott keretekhez cselekvési terv is kapcsolódik. Martonyi János külügyminiszter, aki Magyarországot képviselte a tanácskozáson, az MTI-nek nyilatkozva felhívta a figyelmet arra, hogy a cselekvési terv 28. pontja a kisebbségekhez tartozó személyek védelmének alprogramjáról szól.
Mind a nemzeti, mind a vallási kisebbségekhez tartozó személyekre vonatkozik a jogvédelem - hangsúlyozta Martonyi. Emlékeztetett arra: az EU alapszerződése, a Lisszaboni Szerződés előírta, hogy az unió kül- és biztonságpolitikájában meg kell jelennie az emberi jogi dimenziónak. Ez a kötelezettség teljesült most, aminek nyomán a demokrácia és az emberi jogok tiszteletben tartásának külkapcsolati szempontja immár hivatalos stratégiai keretekbe illeszkedik. Az unió a világ valamennyi országával fenntartott kapcsolatainak alakítása során ezeket az elvárásokat fogja támasztani.
Az EU-tagjelölt országok vonatkozásában eddig is voltak demokratikus és emberi jogi követelmények - a koppenhágai kritériumok sorában -, a mostani keretek azonban univerzális érvényűek az unió szemszögéből nézve.
Forrás: MTI |
STOP
Hétfői luxembourgi tanácskozásukon elfogadott közös állásfoglalásukban a miniszterek azt kérték Ankarától, hogy mértéktartóan és felelősségteljes módon reagáljon.
Az EU szerint a történteket alaposan és gyorsan ki kell vizsgálni. A miniszterek felszólították Szíriát, hogy teljes mértékben működjön együtt Törökországgal a vizsgálat érdekében, adjon meg hozzá minden szükséges segítséget, és tegye lehetővé a nemzetközi közösség támogatását a vizsgálat lefolytatásához. Azt is várják Damaszkusztól, hogy tartsa magát a nemzetközi normákhoz és kötelezettségekhez.
Ankara azt állítja, hogy a gépet - amely rövid időre belépett Szíria légterébe - a nyílt tenger, vagyis nemzetközi terület fölött lőtték le a szíriaiak, akik ezt tagadják. Kedden a NATO-országoknak az atlanti szövetséghez akkreditált nagykövetei török kérésre rendkívüli tanácskozást tartanak.
Az EU-külügyminiszteri tanácskozás napirendjén már eleve szerepelt a szíriai helyzet, és az unió a folytatódó öldöklés miatt most úgy döntött, hogy tovább szigorítja a Bassár el-Aszad rendszerével szembeni szankciós rendszert. Ezúttal hat szíriai közintézményt, valamint egy magánszemélyt vettek fel a feketelistára, ami azt jelenti, hogy az érintetteket uniós beutazási tilalommal sújtják, illetve Európában elérhető javaikat zárolják. Erre a tiltólistára immár 49 szervezet és 129 személy került fel. Olyan rendelkezést is hoztak a miniszterek, hogy tilos biztosítást kötni Szíriába irányuló fegyverek, hadfelszerelések tengeri szállítására - ez alapvetően a brit hajózási biztosítási ágazatot érinti.
A külügyminiszterek jókívánságaikat fejezték ki Mohamed Murszi megválasztott egyiptomi elnöknek.
Teljes támogatásukról biztosították a demokratikus átmenet útját járó Egyiptom törekvéseit, és történelmi jelentőségű fejleménynek minősítették a civil elnök megválasztását. Elsősorban Murszi azon bejelentését üdvözölték, hogy minden egyiptomi elnöke kíván lenni, figyelembe kívánja venni valamennyi politikai és a társadalmi csoport véleményét.
Az uniós fontosnak tartja, hogy Egyiptomban most minden hatalmi pozíció kerüljön át gyorsan a katonáktól polgári kezekbe. Ezzel összefüggésben a külügyminiszterek aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy az egyiptomi katonai tanács feloszlatta a törvényhozást, az új parlament megválasztásáig pedig meg kívánja tartani a törvényalkotás, a költségvetés és az alkotmányozás fölötti ellenőrzést.
A miniszterek megvitatták Irán kérdését is. Megállapították, hogy az iráni atomprogram miatti nemzetközi aggodalmakat nem sikerült érdemben eloszlatni a legutóbbi, moszkvai tanácskozáson. Az EU már korábban elhatározta, hogy július elsejétől olajembargót vezet be Iránnal szemben.
Az iráni olaj vásárlásának tilalma előzetes feltételezések szerint súlyosan érintheti majd Görögországot, a görögöknek ezért fenntartásaik voltak az embargóval szemben. Az uniós külügyminiszterek most - Athén szempontjaira tekintettel - kilátásba helyezték, hogy az Iránnal kapcsolatos helyzet alakulásának függvényében később felülvizsgálhatják az embargó hatályban tartásának kérdését.
Az EU-országok külügyminiszterei a luxembourgi ülésen jóváhagyták azt a dokumentumot is, amely az unió stratégiai kereteit fogalmazza meg az emberi jogok és a demokrácia érvényesítésének területén a harmadik országokkal fenntartott kapcsolatokban.
A miniszterek luxembourgi tanácskozásán elfogadott keretekhez cselekvési terv is kapcsolódik. Martonyi János külügyminiszter, aki Magyarországot képviselte a tanácskozáson, az MTI-nek nyilatkozva felhívta a figyelmet arra, hogy a cselekvési terv 28. pontja a kisebbségekhez tartozó személyek védelmének alprogramjáról szól.
Mind a nemzeti, mind a vallási kisebbségekhez tartozó személyekre vonatkozik a jogvédelem - hangsúlyozta Martonyi. Emlékeztetett arra: az EU alapszerződése, a Lisszaboni Szerződés előírta, hogy az unió kül- és biztonságpolitikájában meg kell jelennie az emberi jogi dimenziónak. Ez a kötelezettség teljesült most, aminek nyomán a demokrácia és az emberi jogok tiszteletben tartásának külkapcsolati szempontja immár hivatalos stratégiai keretekbe illeszkedik. Az unió a világ valamennyi országával fenntartott kapcsolatainak alakítása során ezeket az elvárásokat fogja támasztani.
Az EU-tagjelölt országok vonatkozásában eddig is voltak demokratikus és emberi jogi követelmények - a koppenhágai kritériumok sorában -, a mostani keretek azonban univerzális érvényűek az unió szemszögéből nézve.
Forrás: MTI |
STOP
címkék
EU.külügy, Egyiptom, Irán, Szíria, Törökországa rovat további hírei
Gyakorlatnak indult - két halott a mérleg
Lezuhant egy vadászbombázó
Már nem is takargatják a lobbit
Alkotmányellenesen hallgatták le a hírügynökséget?
Nincs idő a mentségekre
Váltságdíjat követelnek kínai túszaikért az észak-koreaiak
Tárgyalni akarnak az elrabolt emberekről
