Ettől a nyolc csapástól rettegünk mind a huszonheten
nyomtat
elküld
Facebook
Twitter
LinkedIn
Google+
FourSquare
Iwiw
címlapsztori
Gyertyák, fekete zászló, Horn Gyulát gyászolók a székháznál - Fotók
A filmsztár végrendeletében nem gondolt a rokonokra
1/10
Összeomlás, bankválság, recesszió - nagyjából ilyen kilátásai vannak Görögországnak abban az esetben, ha úgy dönt, hogy tényleg otthagyja az euróövezetet. A STOP nyolc pontban foglalta össze, hogy milyen súlyos következményei lehetnek a görögök kilépésének.
Bizonyára sokakban felmerült a kérdés: vajon mi lesz akkor, ha Görögország kilép az euróövezetből. Az ország képtelen kormányt alakítani, az új választások pedig nagy valószínűséggel olyan pártokat juttatnak hatalomba, amelyek elutasítják a megszorításokat. Reformok nélkül a kormányzat nem kap támogatást, tehát nem tudja visszafizetni adósságait sem. Ettől a görög bankok tönkremennek, az Európai Központi Bank (EKB) pedig kénytelen lesz kitessékelni őket az eurózónából. A legnagyobb kérdés azonban az, hogy mi jön ezután: a STOP nyolc pontban foglalta össze a különféle verziókat.
Az összeomlás
Elsőként a görög bankok összeomlását érdemes modelleznünk, amivel párhuzamosan a lakosság megtakarításai gyakorlatilag eltűnnének, a vállalkozásokat pedig csőd fenyegetné. Az import termékek ára - beleértve számos élelmiszert és gyógyszert is - megháromszorozódna, miközben az új fizetőeszköz (a drachma) teljesen leértékelődne. A becsődölt bankoknál a görögök nem tudnának hitelt felvenni, ami tovább nehezítené egy sor másik termék behozatalát. A politikai és társadalmi zűrzavar miatt a görögországi turizmus is teljesen leállna. Bár szakértők szerint hosszabb távon a gazdaság javára válik a versenyképesebb árfolyam, az állami túlköltekezés kérdését ez nem oldja meg.
A bankválság
A pénzintézetek összeomlása esetén görögök milliói állnának sorba azért, hogy mentsék ami menthető, vagyis mielőtt megtakarításaik értéke a felére csökken. A befizetők ettől más európai országokban is - Spanyolország, Olaszország - megijednének, és pénzüket biztosabb, német bankokba vinnék át, ezzel kiváltva egy dél-európai bankválságot. A francia bankokba vetett bizalom szintén megrendülne, hiszen ők fektették a legtöbb pénzt ezekbe az országokba. A bankválság ettől akár világméretűvé is duzzadhatna, ahogy 2008-ban történt. Az Európai Központi Banknak (EKB) pedig újabb eurómilliárdokat kellene költenie bankmentő csomagokra. Néhány országnak viszont nem lenne elég pénze, hogy feltőkésítse bankjait, amelyek szintén bedőlnének.
A mély recesszió
A válság sújtotta euróövezet bankjai arra kényszerülnének, hogy befagyasszák a kölcsönöket. A vállalkozások pedig, félve az euró jövőjétől, szintén leállítanák a beruházásokat. A rossz hírek hallatán a lakosság visszafogná kiadásait. Ezek együtt pedig mély válságba vinnék Európát. A közös fizetőeszköz hamar elvesztené értékét, ami versenyképesebbé tenné ugyan az európai exportot, ugyanakkor tönkretenné az olyan nagy gazdaságokat is, mint például az Egyesült Államok, Japán vagy az Egyesült Királyság. Sőt, akár még Kína is recesszióba süllyedne, hiszen gazdasága már most is lassul.
A vállalatok összeomlása
A kilépés esetén a görög vállalkozásoknak jogi és pénzügyi katasztrófával kellene szembenézniük. Az állami szerződéseket ugyanis drachmára váltanák, míg a külföldi szerződések maradnának euróban. Így azok a görög cégek, amelyek euróval tartoznak, képtelenek lennének visszafizetni a pénzt, hiszen a drachma teljesen értéktelen lenne. Magyarán a vállalkozások fizetésképtelensége ezzel elkerülhetetlen: a kölcsön összege ugyanis nagyobb, mint a bevétel. Nem beszélve arról, hogy a görög cégek külföldi kölcsönzői és a vállalati partnerek szintén sokat vesztenének az üzleten.
Szuverén adósságválság
A szuverén adósság az a pénz, amit a kormányok a saját állampolgáraiktól, illetve befektetőktől kölcsönöznek. Amennyiben Görögország úgy dönt, hogy kilép az euróövezetből, a befektetők idegesek lesznek amiatt, hogy csupa kiszámíthatatlan országnak kölcsönöznek. Emiatt előfordulhat, hogy a spanyol és az olasz kormány is pénz nélkül marad, amiért újabb mentőcsomagokra lesz szükség. Miközben ez a két ország adja az eurózóna gazdaságának 28 százalékát, és az uniós alapokban sincs annyi pénz, hogy kimentsék őket.
A piac bizalma megrendül
A kilépés esetén a befektetők elkezdik eladni a kockázatos befektetéseket, amitől a tőzsdék teljesen megbénulnak. A magas kockázatú hiteleseknek ráadásul magasabb költségekkel kellene számolniuk, ha egyáltalán tudnak kölcsönt felvenni. Közben az olyan biztonságos befektetések, mint a dollár, a jen, a svájci frank, az arany szárnyalna, amivel ezek a kormányok még olcsóbban tudnának kölcsönt felvenni. Az egyetlen jó hír, hogy ez valamelyest letornászná az olajárakat.
Politikai zűrzavar
Amint az euróövezet és az EKB realizálná a hatalmas veszteséget, Németország nem adna több hitelt olyan országoknak sem, mint az olaszok vagy a spanyolok. A mentőcsomagok miatt óriásira nőne az EKB szerepe, ami politikai konfliktusokhoz vezethet, és megakadályozza a segítségnyújtást a bajban lévő gazdaságoknak. Ugyanakkor az összeomlás arra is ösztönözheti az európai vezetőket, hogy egyezzenek ki egy átfogó megoldásban, amellyel akár még több integráció jöhet. Előfordulhat az is, hogy egy demokratikusan választott európai vezetés képes lenne megmenteni a bankokat, és garantálni a növekedésserkentő infrastrukturális befektetéseket.
Az állam megrogyása
Amennyiben a görög kormány senkitől sem kap kölcsönt, előfordulhat, hogy egyszerűen kifogy az euróból. Ennek az a következménye, hogy képtelen fizetni a közalkalmazottait és a szociális juttatásokat addig, amíg be nem vezetik az új drachmát. Ekkor azonban a kormány nem tudná fizetni adósságát, beleértve azt a 240 milliárd eurós mentőcsomagot, amelyet az EU és az IMF adott. Az athéni bankok pedig - amelyek az állam legnagyobb kölcsönzői - tönkremennének. Miközben a görög jegybank képtelen lenne visszafizetni az Európai Központi Banktól (EKB) felvett 100 millárd eurós, bankmentésre szánt kölcsönt.
Szerző: Klopfstein-László Kornél | egyéb írások a szerzőtől » |
STOP
Bizonyára sokakban felmerült a kérdés: vajon mi lesz akkor, ha Görögország kilép az euróövezetből. Az ország képtelen kormányt alakítani, az új választások pedig nagy valószínűséggel olyan pártokat juttatnak hatalomba, amelyek elutasítják a megszorításokat. Reformok nélkül a kormányzat nem kap támogatást, tehát nem tudja visszafizetni adósságait sem. Ettől a görög bankok tönkremennek, az Európai Központi Bank (EKB) pedig kénytelen lesz kitessékelni őket az eurózónából. A legnagyobb kérdés azonban az, hogy mi jön ezután: a STOP nyolc pontban foglalta össze a különféle verziókat.
Az összeomlás
Elsőként a görög bankok összeomlását érdemes modelleznünk, amivel párhuzamosan a lakosság megtakarításai gyakorlatilag eltűnnének, a vállalkozásokat pedig csőd fenyegetné. Az import termékek ára - beleértve számos élelmiszert és gyógyszert is - megháromszorozódna, miközben az új fizetőeszköz (a drachma) teljesen leértékelődne. A becsődölt bankoknál a görögök nem tudnának hitelt felvenni, ami tovább nehezítené egy sor másik termék behozatalát. A politikai és társadalmi zűrzavar miatt a görögországi turizmus is teljesen leállna. Bár szakértők szerint hosszabb távon a gazdaság javára válik a versenyképesebb árfolyam, az állami túlköltekezés kérdését ez nem oldja meg.
A bankválság
A pénzintézetek összeomlása esetén görögök milliói állnának sorba azért, hogy mentsék ami menthető, vagyis mielőtt megtakarításaik értéke a felére csökken. A befizetők ettől más európai országokban is - Spanyolország, Olaszország - megijednének, és pénzüket biztosabb, német bankokba vinnék át, ezzel kiváltva egy dél-európai bankválságot. A francia bankokba vetett bizalom szintén megrendülne, hiszen ők fektették a legtöbb pénzt ezekbe az országokba. A bankválság ettől akár világméretűvé is duzzadhatna, ahogy 2008-ban történt. Az Európai Központi Banknak (EKB) pedig újabb eurómilliárdokat kellene költenie bankmentő csomagokra. Néhány országnak viszont nem lenne elég pénze, hogy feltőkésítse bankjait, amelyek szintén bedőlnének.
A mély recesszió
A válság sújtotta euróövezet bankjai arra kényszerülnének, hogy befagyasszák a kölcsönöket. A vállalkozások pedig, félve az euró jövőjétől, szintén leállítanák a beruházásokat. A rossz hírek hallatán a lakosság visszafogná kiadásait. Ezek együtt pedig mély válságba vinnék Európát. A közös fizetőeszköz hamar elvesztené értékét, ami versenyképesebbé tenné ugyan az európai exportot, ugyanakkor tönkretenné az olyan nagy gazdaságokat is, mint például az Egyesült Államok, Japán vagy az Egyesült Királyság. Sőt, akár még Kína is recesszióba süllyedne, hiszen gazdasága már most is lassul.
A vállalatok összeomlása
A kilépés esetén a görög vállalkozásoknak jogi és pénzügyi katasztrófával kellene szembenézniük. Az állami szerződéseket ugyanis drachmára váltanák, míg a külföldi szerződések maradnának euróban. Így azok a görög cégek, amelyek euróval tartoznak, képtelenek lennének visszafizetni a pénzt, hiszen a drachma teljesen értéktelen lenne. Magyarán a vállalkozások fizetésképtelensége ezzel elkerülhetetlen: a kölcsön összege ugyanis nagyobb, mint a bevétel. Nem beszélve arról, hogy a görög cégek külföldi kölcsönzői és a vállalati partnerek szintén sokat vesztenének az üzleten.
Szuverén adósságválság
A szuverén adósság az a pénz, amit a kormányok a saját állampolgáraiktól, illetve befektetőktől kölcsönöznek. Amennyiben Görögország úgy dönt, hogy kilép az euróövezetből, a befektetők idegesek lesznek amiatt, hogy csupa kiszámíthatatlan országnak kölcsönöznek. Emiatt előfordulhat, hogy a spanyol és az olasz kormány is pénz nélkül marad, amiért újabb mentőcsomagokra lesz szükség. Miközben ez a két ország adja az eurózóna gazdaságának 28 százalékát, és az uniós alapokban sincs annyi pénz, hogy kimentsék őket.
A piac bizalma megrendül
A kilépés esetén a befektetők elkezdik eladni a kockázatos befektetéseket, amitől a tőzsdék teljesen megbénulnak. A magas kockázatú hiteleseknek ráadásul magasabb költségekkel kellene számolniuk, ha egyáltalán tudnak kölcsönt felvenni. Közben az olyan biztonságos befektetések, mint a dollár, a jen, a svájci frank, az arany szárnyalna, amivel ezek a kormányok még olcsóbban tudnának kölcsönt felvenni. Az egyetlen jó hír, hogy ez valamelyest letornászná az olajárakat.
Politikai zűrzavar
Amint az euróövezet és az EKB realizálná a hatalmas veszteséget, Németország nem adna több hitelt olyan országoknak sem, mint az olaszok vagy a spanyolok. A mentőcsomagok miatt óriásira nőne az EKB szerepe, ami politikai konfliktusokhoz vezethet, és megakadályozza a segítségnyújtást a bajban lévő gazdaságoknak. Ugyanakkor az összeomlás arra is ösztönözheti az európai vezetőket, hogy egyezzenek ki egy átfogó megoldásban, amellyel akár még több integráció jöhet. Előfordulhat az is, hogy egy demokratikusan választott európai vezetés képes lenne megmenteni a bankokat, és garantálni a növekedésserkentő infrastrukturális befektetéseket.
Az állam megrogyása
Amennyiben a görög kormány senkitől sem kap kölcsönt, előfordulhat, hogy egyszerűen kifogy az euróból. Ennek az a következménye, hogy képtelen fizetni a közalkalmazottait és a szociális juttatásokat addig, amíg be nem vezetik az új drachmát. Ekkor azonban a kormány nem tudná fizetni adósságát, beleértve azt a 240 milliárd eurós mentőcsomagot, amelyet az EU és az IMF adott. Az athéni bankok pedig - amelyek az állam legnagyobb kölcsönzői - tönkremennének. Miközben a görög jegybank képtelen lenne visszafizetni az Európai Központi Banktól (EKB) felvett 100 millárd eurós, bankmentésre szánt kölcsönt.
Szerző: Klopfstein-László Kornél | egyéb írások a szerzőtől » |
STOP
a rovat további hírei
A német külügyminiszter közleményben méltatja Horn Gyula érdemeit
Obama atomfegyver-leszerelési javaslatot tett Berlinben
Ab-döntés Berlusconi adócsalás-peréről: most már jogerősen elítélhetik
Reding cáfolata: a megjelenteknek köze sincs a valósághoz
"Reding-ügy": Surján komolyan vette Lovas István "leleplező" cikkét
Tabajdi: Az Unió az emberek egészségét védi!
Martin Schulz üdvözli a Tavares-jelentés elfogadását
