Nyírő József dicshimnusza Goebbelsről és a "német katona hősiességéről"
nyomtat
elküld
Facebook
Twitter
LinkedIn
Google+
FourSquare
Iwiw
címlapsztori
1/10
"Nyirő József nem volt nyilas, nem volt antiszemita és nem volt románellenes" - mondta Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet az újratemetéssel kapcsolatban román újságíróknak. Kövér László házelnök, aki részt vesz az újratemetésen, Nyírő politikai és irodalmi tevékenységének szétválasztásáról beszélt. Az Élet és Irodalom friss számából megtudjuk, milyen politikai megnyilvánulásokról van szó.
Nyerges András, kiváló Színrebontás sorozatában évekkel ezelőtt már publikált sajtókutatásaiból idézte fel Nyírő szövegeit. Ebből a gyűjteményből szemlézünk.
Nyírő József 1941. november 4-5-6-án a Keleti Újság hasábjain tette közzé cikksorozatát, amelyben beszámolt a hitleri birodalomban megrendezett weimari írókongresszusról. Nyírő így áradozott Goebbelsről: "Most már tudom, hogy ki vagy! Németország szellemi életének vezére, a világégés kellős közepében, amikor hazája dicsőséges harcát vívja, édes anyanyelve tisztaságától borul el. Ez megmagyaráz mindent: azt is, hogy ki Josef Göbbels Reichsminister, és hogy miért ilyen nagy és legyőzhetetlen Németország!" Nyírő így áradozott Goebbelsről: "A német ifjúságnak és népnek ez a büszkesége nemcsak nagy, hanem jó ember is, akit nemcsak kell, hanem szeretni érdemes is!"
1942. november 20-án, a Képviselőház 310. ülésén így foglalt állást: "Félre az útból a magyar lelkiségtől idegenkedőkkel! Azokkal, akik az úgynevezett humánum álorcájában a sajtó, az irodalom, a művészet, a lélek és a szellem területén olyan hosszú ideig büntetlenül pusztíthattak bennünket a saját hazánkban! Ennek a felfogásnak, ennek a levitézlett liberális zsidó hagyatéknak, ami sok jóhiszemű magyart is megfertőzött köztünk, ennek a burkolt propagandának a magyar életből el kell tűnnie!"
Nyírő a Szálasi-puccs, 1944. október 15-e után, a Sopronban megtartott országgyűlési üléseken is részt vett. Nyerges András bőségesen idéz Nyírőnek 1945. január 16-án, Budapest háborús szenvedéseinek heteiben elhangzott napirend előtti felszólalásából is, amelyben egyebek mellett ezt mondta: "arra kérjük az illetékes kormánytényezőket, hogy Budapest felmentésére vonatkozó tiszteletteljes kérésünket juttassa el a szövetséges Német Birodalom Vezetőjéhez, azzal a csodálattal együtt, melyet ezúttal is kifejezésre juttatunk a német katona hősiessége iránt!"
(Nyerges András teljes cikke az Élet és Irodalom friss számában olvasható. A lap teljes tartalmát - ezen a linken Nyerges András cikkét is - a hetilap előfizetőinek teszik elérhetővé.)
Forrás: STOP/Élet és Irodalom |
STOP
Nyerges András, kiváló Színrebontás sorozatában évekkel ezelőtt már publikált sajtókutatásaiból idézte fel Nyírő szövegeit. Ebből a gyűjteményből szemlézünk.
Nyírő József 1941. november 4-5-6-án a Keleti Újság hasábjain tette közzé cikksorozatát, amelyben beszámolt a hitleri birodalomban megrendezett weimari írókongresszusról. Nyírő így áradozott Goebbelsről: "Most már tudom, hogy ki vagy! Németország szellemi életének vezére, a világégés kellős közepében, amikor hazája dicsőséges harcát vívja, édes anyanyelve tisztaságától borul el. Ez megmagyaráz mindent: azt is, hogy ki Josef Göbbels Reichsminister, és hogy miért ilyen nagy és legyőzhetetlen Németország!" Nyírő így áradozott Goebbelsről: "A német ifjúságnak és népnek ez a büszkesége nemcsak nagy, hanem jó ember is, akit nemcsak kell, hanem szeretni érdemes is!"
1942. november 20-án, a Képviselőház 310. ülésén így foglalt állást: "Félre az útból a magyar lelkiségtől idegenkedőkkel! Azokkal, akik az úgynevezett humánum álorcájában a sajtó, az irodalom, a művészet, a lélek és a szellem területén olyan hosszú ideig büntetlenül pusztíthattak bennünket a saját hazánkban! Ennek a felfogásnak, ennek a levitézlett liberális zsidó hagyatéknak, ami sok jóhiszemű magyart is megfertőzött köztünk, ennek a burkolt propagandának a magyar életből el kell tűnnie!"
Nyírő a Szálasi-puccs, 1944. október 15-e után, a Sopronban megtartott országgyűlési üléseken is részt vett. Nyerges András bőségesen idéz Nyírőnek 1945. január 16-án, Budapest háborús szenvedéseinek heteiben elhangzott napirend előtti felszólalásából is, amelyben egyebek mellett ezt mondta: "arra kérjük az illetékes kormánytényezőket, hogy Budapest felmentésére vonatkozó tiszteletteljes kérésünket juttassa el a szövetséges Német Birodalom Vezetőjéhez, azzal a csodálattal együtt, melyet ezúttal is kifejezésre juttatunk a német katona hősiessége iránt!"
(Nyerges András teljes cikke az Élet és Irodalom friss számában olvasható. A lap teljes tartalmát - ezen a linken Nyerges András cikkét is - a hetilap előfizetőinek teszik elérhetővé.)
Forrás: STOP/Élet és Irodalom |
STOP
címkék
magyar-román viszony, Nyírő József, történelem, második világháborúa rovat további hírei
Kezdődik a csíksomlyói búcsú
Kik tudtak az adóhatóságnál folyatott vizsgálatról? Dagad a botrány
Lövések a cannes-i filmfesztiválon
Navracsics szemrehányásai az Independentben
Szívtipró Ruby szerint Berlusconi nőket fizetett, szex nélkül
Obama váratlan kérését nem tagadták meg a tengerészgyalogosok
Azerbajdzsán gyógyszer- és egészségipari központ lenne -magyar részvétellel
