|
Mire világított rá a sötétség Indiában? |
nyomtat
elküld
Facebook
Twitter
LinkedIn
Google+
FourSquare
Iwiwcímlapsztori
1/10
Sötét közlekedési lámpák, káosz az utakon, egy helyben veszteglő vonatok, megbénult szennyvíztisztító telepek, föld alatt rekedt bányászok. Múlt héten India mintha egy nagy volumenű katasztrófafilm forgatásán találta volna magát, mikor áramkimaradások sora sújtotta az ország északi részét, ideértve Delhit is. Az érintett területek lakossága körülbelül 600 millió. A repterek és fontosabb intézmények (pl. kórházak) működését tartalék generátorokkal oldották meg.
Bár az ország déli része, így a kereskedelem szempontjából központi szerepet betöltő Mumbai nem volt érintett, az energiaellátási problémák nem is jöhettek volna rosszabbkor. India lassuló gazdasága, tehetetlen kormánya és a szárazság már így is épp elég gondot okoz az országnak. A múlt heti sötétség azonban ironikus módon rávilágított egy másik égető problémára: a romokban lévő infrastruktúrára. A hatóságok szerint a hirtelen megemelkedett áramszükséglet okozhatta a problémát, valójában azonban egyáltalán nem tekinthető meglepetésnek, hogy a hosszú évek óta elhanyagolt indiai energiahálózat felmondta a szolgálatot.
Ahogy azzal a The Economist gazdasági-politikai hetilap korábban is foglalkozott már, a teljes ellátáslánc problémákkal küzd. Először is az állami monopóliummal rendelkező Coal India szénbányászati társaság által előteremtett szén nem elegendő, minek következtében az erőműveket üzemeltető energiatermelő vállalatok import szén megvételére kényszerülnek. Ez azonban erőn felül terheli meg költségvetésüket, és sokukat a csőd szélére juttatta már. Az áramkimaradás azt is jelezte, hogy a nemzeti energiahálózat is modernizációra és beruházásra szorulna - a McKinsey cég által készített tanulmány szerint körülbelül 110 milliárd dollárnyira. A helyi ellátásért felelős vállalatok, melyek közvetlenül a fogyasztókhoz juttatják az áramot, szintén csődben vannak. Áraikat ugyanis a kormány mesterségesen alacsonyan tartja, a szavazatok számára koncentrálva a gazdasági egyensúly helyett.
Egy reform szükségszerűen a Coal India monopóliumának megszüntetését, a magán-szektorból való bányásztársaságok bevonását, valamint a helyi ellátásért felelő vállalatok privatizációját kellene, hogy jelentse első körben. De az 1990-es évek eleje óta az indiai politikusok valahogy mindig elodázták a problémát, mivel a fentiekhez hasonló nehéz döntések sorát kellett volna meghozni annak kezelésére. Jó lenne hinni abban, hogy a múlt héten átélt csapás talán cselekvésre ösztönzi a vezetőket. Sajnos azonban a filmekkel ellentétben a katasztrófák Indiában nem mindig végződnek happy enddel.
A teljes cikk: http://www.economist.com
Szerző: STOP | Forrás: The Economist |
STOP
Bár az ország déli része, így a kereskedelem szempontjából központi szerepet betöltő Mumbai nem volt érintett, az energiaellátási problémák nem is jöhettek volna rosszabbkor. India lassuló gazdasága, tehetetlen kormánya és a szárazság már így is épp elég gondot okoz az országnak. A múlt heti sötétség azonban ironikus módon rávilágított egy másik égető problémára: a romokban lévő infrastruktúrára. A hatóságok szerint a hirtelen megemelkedett áramszükséglet okozhatta a problémát, valójában azonban egyáltalán nem tekinthető meglepetésnek, hogy a hosszú évek óta elhanyagolt indiai energiahálózat felmondta a szolgálatot.
Ahogy azzal a The Economist gazdasági-politikai hetilap korábban is foglalkozott már, a teljes ellátáslánc problémákkal küzd. Először is az állami monopóliummal rendelkező Coal India szénbányászati társaság által előteremtett szén nem elegendő, minek következtében az erőműveket üzemeltető energiatermelő vállalatok import szén megvételére kényszerülnek. Ez azonban erőn felül terheli meg költségvetésüket, és sokukat a csőd szélére juttatta már. Az áramkimaradás azt is jelezte, hogy a nemzeti energiahálózat is modernizációra és beruházásra szorulna - a McKinsey cég által készített tanulmány szerint körülbelül 110 milliárd dollárnyira. A helyi ellátásért felelős vállalatok, melyek közvetlenül a fogyasztókhoz juttatják az áramot, szintén csődben vannak. Áraikat ugyanis a kormány mesterségesen alacsonyan tartja, a szavazatok számára koncentrálva a gazdasági egyensúly helyett.
Egy reform szükségszerűen a Coal India monopóliumának megszüntetését, a magán-szektorból való bányásztársaságok bevonását, valamint a helyi ellátásért felelő vállalatok privatizációját kellene, hogy jelentse első körben. De az 1990-es évek eleje óta az indiai politikusok valahogy mindig elodázták a problémát, mivel a fentiekhez hasonló nehéz döntések sorát kellett volna meghozni annak kezelésére. Jó lenne hinni abban, hogy a múlt héten átélt csapás talán cselekvésre ösztönzi a vezetőket. Sajnos azonban a filmekkel ellentétben a katasztrófák Indiában nem mindig végződnek happy enddel.
A teljes cikk: http://www.economist.com
Szerző: STOP | Forrás: The Economist |
STOP
címkék
India, áramkimaradás, energiaellátás
