Catherine Deneuve saját lányával forgatta az anya-lánya történetet
nyomtat
elküld
Facebook
Twitter
LinkedIn
Google+
FourSquare
Iwiw
címlapsztori
1/10
"Kinek jobb: aki szeret, vagy akit szeretnek ?" - teszi fel a "Szerelem nélkül soha" című film egyik hőse ezt az egyébként jól alig megválaszolható kérdést. A választás e két lehetőség között csupán filozofikus feltevés, de ha már mégis dönteni kellene, mivel a "kapcsolat" így alakul, a kétszereplős történetben valakire a nyilvánvaló szenvedés vár. És a szerelem, mint ez tudható, ennél bonyolultabb ügy.
A film női főszereplőinek (anya és lánya) valamennyi problémája éppen az arányok eltolódásából keletkezik. A Párizs - London - Montreal - Reims városok "bermuda négyszögében" a közel ötven éven átívelő történet azonban nem csak az általánosságában misztikus, de az igazi, mély szerelmet megélő ember számára nagyon is "valóságos" szerelem egyébként megfejthetetlen kérdéseire keres választ.
Globalizálódó világunkban, ahol szinte megszűnnek a földrajzi távolságok, a hozzánk való társ megtalálásának esélyei látszólag megsokszorozódnak, a saját sorsát megélő ember alapvető problémája mégis csak a magány különféle - társas és társat nélkülöző - formái maradnak.
Minden emberi kapcsolat "veszélyes üzem". Lehet egy férfi és nő közötti viszony alakulásának kezdete felszínes, ha ebből más ember sorsának alakulása is következik majd (például gyerek születik, vagy egy érzelmileg nem megalapozott házasság jön létre), már egyetlen további lépés sem következmény nélküli, s ez a banálisnak tűnő alaphelyzet ráadásul - hányszor igazolja az élet - mély, egy egész emberöltőt átfogó kapcsolattá is válhat.
Egy bizonyosnak látszik: a film rendezője a mellett tesz hitet, hogy igazi emberi kapcsolat nélkül, leginkább szerelem nélkül nem lehet teljes az életünk, még akkor sem, ha a szerelem egyszerre öröm és keserűség forrása, csalódást, fájdalmat és szenvedést is tud okozni, ritkán váltja be a hozzá fűzött reményeket. Szeretni és szeretve lenni, ez lenne a lényeg, az igazi szerelmesek erre törekszenek. Isteni áldás, ha ez a törekvés kölcsönös.
Madleine (az anya: Ludivine Sagnier - Catherine Deneuve) és Vera (az ő lánya: Clara Couste - Chiara Maistroanni) története e filmben a szerelem teljességére való törekvés fonalán halad, választásaik azonban különböző okok miatt kizárják az óhajtott teljesség megtalálásának lehetőségét, ők ezt persze nem tudhatják, mert ilyen is a szerelem (például vak). Madleine még képes kompromisszumra: el tudja fogadni, hogy a szeretett férfi életében alkalmi szeretőként tűnjön csak fel, számára elég az is, ha szeretheti őt, így egyoldalúan is. Veránál ez már nem működik, így az ő tragédiája elkerülhetetlen.
A rendező szereplőválasztása két ponton is külön zamatot kölcsönöz a filmnek, Chiara Maistroanni a valóságban is Deneuve lánya, Milos Forman az ex-férj és öregkori cseh orvos-szerető szerepében telitalálat.
Az emberi sorsokat sokszor meghatározza, azokba erőszakosan beleszól a rideg valóság, amit úgy is nevezhetünk: történelem. Ilyen sorsfordító pontok ebben a filmben a prágai tavasz és az ikertornyok elleni támadás.
A film rendezője tudatosan törekedett arra, hogy karakterei élete alakulásának hiteles érzelmi történetét is bemutassa, s ezt adekvát módon a zene segítségével tudja elérni. Amikor a szó már kevés, a szereplői dalban mondják el, mit éreznek az adott szituációban.
Szerelem nélkül soha
Eredeti cím: Les bien-aimés (Beloved)
Színes, feliratos francia film
Rendezte és a forgatókönyvet írta: Christophe Honoré
Főbb szereplők: Catherine Deneuve, Milos Forman, Ludvinie Sagnier, Radivoje Bukvic, Chiara Maistroanni, Paul Schneider, Michel Delpech, Louis Garrel
Forrás: STOP/CineReal |
STOP
A film női főszereplőinek (anya és lánya) valamennyi problémája éppen az arányok eltolódásából keletkezik. A Párizs - London - Montreal - Reims városok "bermuda négyszögében" a közel ötven éven átívelő történet azonban nem csak az általánosságában misztikus, de az igazi, mély szerelmet megélő ember számára nagyon is "valóságos" szerelem egyébként megfejthetetlen kérdéseire keres választ.
Globalizálódó világunkban, ahol szinte megszűnnek a földrajzi távolságok, a hozzánk való társ megtalálásának esélyei látszólag megsokszorozódnak, a saját sorsát megélő ember alapvető problémája mégis csak a magány különféle - társas és társat nélkülöző - formái maradnak.
Minden emberi kapcsolat "veszélyes üzem". Lehet egy férfi és nő közötti viszony alakulásának kezdete felszínes, ha ebből más ember sorsának alakulása is következik majd (például gyerek születik, vagy egy érzelmileg nem megalapozott házasság jön létre), már egyetlen további lépés sem következmény nélküli, s ez a banálisnak tűnő alaphelyzet ráadásul - hányszor igazolja az élet - mély, egy egész emberöltőt átfogó kapcsolattá is válhat.
Egy bizonyosnak látszik: a film rendezője a mellett tesz hitet, hogy igazi emberi kapcsolat nélkül, leginkább szerelem nélkül nem lehet teljes az életünk, még akkor sem, ha a szerelem egyszerre öröm és keserűség forrása, csalódást, fájdalmat és szenvedést is tud okozni, ritkán váltja be a hozzá fűzött reményeket. Szeretni és szeretve lenni, ez lenne a lényeg, az igazi szerelmesek erre törekszenek. Isteni áldás, ha ez a törekvés kölcsönös.
Madleine (az anya: Ludivine Sagnier - Catherine Deneuve) és Vera (az ő lánya: Clara Couste - Chiara Maistroanni) története e filmben a szerelem teljességére való törekvés fonalán halad, választásaik azonban különböző okok miatt kizárják az óhajtott teljesség megtalálásának lehetőségét, ők ezt persze nem tudhatják, mert ilyen is a szerelem (például vak). Madleine még képes kompromisszumra: el tudja fogadni, hogy a szeretett férfi életében alkalmi szeretőként tűnjön csak fel, számára elég az is, ha szeretheti őt, így egyoldalúan is. Veránál ez már nem működik, így az ő tragédiája elkerülhetetlen.
A rendező szereplőválasztása két ponton is külön zamatot kölcsönöz a filmnek, Chiara Maistroanni a valóságban is Deneuve lánya, Milos Forman az ex-férj és öregkori cseh orvos-szerető szerepében telitalálat.
Az emberi sorsokat sokszor meghatározza, azokba erőszakosan beleszól a rideg valóság, amit úgy is nevezhetünk: történelem. Ilyen sorsfordító pontok ebben a filmben a prágai tavasz és az ikertornyok elleni támadás.
A film rendezője tudatosan törekedett arra, hogy karakterei élete alakulásának hiteles érzelmi történetét is bemutassa, s ezt adekvát módon a zene segítségével tudja elérni. Amikor a szó már kevés, a szereplői dalban mondják el, mit éreznek az adott szituációban.
Szerelem nélkül soha
Eredeti cím: Les bien-aimés (Beloved)
Színes, feliratos francia film
Rendezte és a forgatókönyvet írta: Christophe Honoré
Főbb szereplők: Catherine Deneuve, Milos Forman, Ludvinie Sagnier, Radivoje Bukvic, Chiara Maistroanni, Paul Schneider, Michel Delpech, Louis Garrel
Forrás: STOP/CineReal |
STOP
címkék
Szerelem nélkül soha, filma rovat további hírei
Hyppolit: vicces, korrekt, kissé avitt
Miközben a magyar film halott, addig idén 15 százalékkal több film készült a világon
Budapesten és Pécsett is koncertezik a Sierra Maestra
Zsúfolt lesz szombaton a 3-as főút Visontánál
Social Error - A Szputnyik Hajózási Társaság bemutatója a Nemzeti Színházban
1991-ből maradt fenn, de úgy emlegetik, mint a dinoszauruszokat
A közönség 88 éve nem láthatta a kalapács alá kerülő kincset
