Kő kövön nem marad az Orbán-kormány után
nyomtat
elküld
Facebook
Twitter
LinkedIn
Google+
FourSquare
Iwiw
címlapsztori
1/10
A siklósi alkotótelep kálváriájáról számol be eheti számában a Magyar Narancs. Az 1968 óta működő, nemzetközi szinten is jegyzett alkotótelepet mindenféle egyeztetés nélkül zárta be a kormányzat.
Negyvenhárom évet élt, de legalább a szobrokat nem kell eladni - így sumázza a Magyar Narancs a siklósi-villányi kőszobrász és kerámia alkotótelep agóniáját. A hetilap szerint a képzőművészeti képzés és élet vidéki fellegvárának számító Pécsett hasonlóan kritikus a helyzet mind az alkotó- és kiállítóterek, mind a múzeumok tekintetében.
Az újság felidézi, hogy az 1968-ban megalapított, a villányi kőbányára épülő alkotótelep az újhullámot jelentette annak idején a Kádár-korszak uralkodó képzőművészeti esztétikájával szemben, amely a korabeli lehetőségekhez mérten kifejezetten aktív nemzetközi kapcsolatokat ápolt. A sok jelentős külföldi alkotót is megmozgató művészeti szimpóziumoknak köszönhetően pedig lassan szobrokkal telt meg az egyedi hangulatú turisztikai attrakciónak számító nagyharsányi-villányi szoborpark.
A Baranyai Megyei Önkormányzat többségi tulajdonában lévő Baranyai Alkotótelepek Nonprofit Kft. 2012 elején került át állami fenntartásba, miután az önkormányzati átalakítás részeként az állam kiüresítette a megyei önkormányzatokat, adósságállományuk mellett vagyonuk és költségvetésük túlnyomó részétől is megszabadítva őket. A fenntartás azonban meglehetősen sajátosan valósult meg, miután a nagy újjászervezés közepette "elfeledkeztek" az Nkft.ről, amelynek így 2012 elején hirtelenjében teljes egészében támogatás nélkül maradt.
Mindez drasztikus hatásokkal járt a cég kezelésében lévő szoborparkra, amely február végére őrzés nélkül maradt, miután a tartozások miatt az őrző-védő cég levonult a területről. A hetilap szerint az is felmerült, hogy az összeomló céggel szembeni követeléseket a Szoborpark alkotásainak eladásából finanszírozzák.
Erre végül nem került sor, miután a szoborpark a Duna-Dráva Nemzeti Park fennhatósága alá került. A Magyar Narancs azonban megjegyzi, hogy a szoborpark megmenekülése csak a probléma kisebbik része, hiszen az aktív munka leáll, ráadásul nem tudni, mi lesz az alkotótelep tulajdonában lévő két teljesen berendezett szobrászati műhellyel. A hetilap szerint a bezárás legfőbb kárvallottja a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kara, amely számos szállal kapcsolódott bele az ott folyó munkába. A lap cikkéből az is kiderül, hogy a vidéki képzőművészeti élet első számú utánpótlásképző helyét meg sem keresték az alkotótelep sorsa kapcsán.
A Magyar Narancs körképet készített a pécsi helyzetről is. Mint a lap megjegyzi, az Orbán-kormány szemmel láthatóan egyáltalán nem gondolta át, hogy mit kezd a megyei önkormányzatok kifilézése nyomán a nyakába szakadó megyei múzeum, könyvtár és közgyűjtemény hálózatokkal. A 2012 elején átvett intézményeket egy április eleji, azaz jóval a települési önkormányzatok költségvetésének elfogadása után született kormányhatározat június 30-ai határidővel a megyei jogú városokra testálta, ami különösen nagy problémát okoz a nemzetközi szinten is jegyzett múzeumokkal és gyűjteményekkel - többek között a Csontváry Múzeum, a Vasarely Múzeum, illetve a Modern Magyar Képtár - rendelkező Pécsnek.
Mindezzel csak az a probléma a Magyar Narancs szerint, hogy Pécsnek, amely 2011 eleje óta büszkén viseli a Kultúra Városa címet egy közgyűlési döntésnek köszönhetően, kultúrára igazán nincs pénze, igaz, másra sem nagyon: a negyvenmilliárd fölötti hitelállományt nyögő város évről-évre egyre nagyobb működési hitelekből tudja csak biztosítani a fizetőképességet. A lap megjegyzi, hogy a kormányhatározat megszületése előtt a pécsi városvezetés kategorikusan kizárta a megyei múzeumok támogatását, és a pécsi költségvetési bizottság fideszes elnöke, Trombitás Károly később is fenntartotta véleményét, miszerint a kormányzati elképzelés furcsa és irreális.
A lap hozzáteszi, hogy Pécs már jó ideje rendre a pénzügyi szempontokat részesíti előnyben a kulturálisakkal szemben, ahogy azt az egykor a kortárs képzőművészeti élet fontos bázisának számító Közelítés Művészeti Egyesület galériája bizonyítja. A történelmi belváros szívében található Hattyúház galériát az egyesület 2011 februárjában azért kényszerült feladni, mert képtelen volt kifizetni a városi vagyonkezelőnek a bérleti díjat, amely néhány év alatt a kezdeti havi 35 ezerről 300 ezerre növekedett. A néhai galériát a Pécs Holdingnak azóta sem sikerült kiadnia.
Forrás: Magyar Narancs |
STOP
Negyvenhárom évet élt, de legalább a szobrokat nem kell eladni - így sumázza a Magyar Narancs a siklósi-villányi kőszobrász és kerámia alkotótelep agóniáját. A hetilap szerint a képzőművészeti képzés és élet vidéki fellegvárának számító Pécsett hasonlóan kritikus a helyzet mind az alkotó- és kiállítóterek, mind a múzeumok tekintetében.
Az újság felidézi, hogy az 1968-ban megalapított, a villányi kőbányára épülő alkotótelep az újhullámot jelentette annak idején a Kádár-korszak uralkodó képzőművészeti esztétikájával szemben, amely a korabeli lehetőségekhez mérten kifejezetten aktív nemzetközi kapcsolatokat ápolt. A sok jelentős külföldi alkotót is megmozgató művészeti szimpóziumoknak köszönhetően pedig lassan szobrokkal telt meg az egyedi hangulatú turisztikai attrakciónak számító nagyharsányi-villányi szoborpark.
A Baranyai Megyei Önkormányzat többségi tulajdonában lévő Baranyai Alkotótelepek Nonprofit Kft. 2012 elején került át állami fenntartásba, miután az önkormányzati átalakítás részeként az állam kiüresítette a megyei önkormányzatokat, adósságállományuk mellett vagyonuk és költségvetésük túlnyomó részétől is megszabadítva őket. A fenntartás azonban meglehetősen sajátosan valósult meg, miután a nagy újjászervezés közepette "elfeledkeztek" az Nkft.ről, amelynek így 2012 elején hirtelenjében teljes egészében támogatás nélkül maradt.
Mindez drasztikus hatásokkal járt a cég kezelésében lévő szoborparkra, amely február végére őrzés nélkül maradt, miután a tartozások miatt az őrző-védő cég levonult a területről. A hetilap szerint az is felmerült, hogy az összeomló céggel szembeni követeléseket a Szoborpark alkotásainak eladásából finanszírozzák.
Erre végül nem került sor, miután a szoborpark a Duna-Dráva Nemzeti Park fennhatósága alá került. A Magyar Narancs azonban megjegyzi, hogy a szoborpark megmenekülése csak a probléma kisebbik része, hiszen az aktív munka leáll, ráadásul nem tudni, mi lesz az alkotótelep tulajdonában lévő két teljesen berendezett szobrászati műhellyel. A hetilap szerint a bezárás legfőbb kárvallottja a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kara, amely számos szállal kapcsolódott bele az ott folyó munkába. A lap cikkéből az is kiderül, hogy a vidéki képzőművészeti élet első számú utánpótlásképző helyét meg sem keresték az alkotótelep sorsa kapcsán.
A Magyar Narancs körképet készített a pécsi helyzetről is. Mint a lap megjegyzi, az Orbán-kormány szemmel láthatóan egyáltalán nem gondolta át, hogy mit kezd a megyei önkormányzatok kifilézése nyomán a nyakába szakadó megyei múzeum, könyvtár és közgyűjtemény hálózatokkal. A 2012 elején átvett intézményeket egy április eleji, azaz jóval a települési önkormányzatok költségvetésének elfogadása után született kormányhatározat június 30-ai határidővel a megyei jogú városokra testálta, ami különösen nagy problémát okoz a nemzetközi szinten is jegyzett múzeumokkal és gyűjteményekkel - többek között a Csontváry Múzeum, a Vasarely Múzeum, illetve a Modern Magyar Képtár - rendelkező Pécsnek.
Mindezzel csak az a probléma a Magyar Narancs szerint, hogy Pécsnek, amely 2011 eleje óta büszkén viseli a Kultúra Városa címet egy közgyűlési döntésnek köszönhetően, kultúrára igazán nincs pénze, igaz, másra sem nagyon: a negyvenmilliárd fölötti hitelállományt nyögő város évről-évre egyre nagyobb működési hitelekből tudja csak biztosítani a fizetőképességet. A lap megjegyzi, hogy a kormányhatározat megszületése előtt a pécsi városvezetés kategorikusan kizárta a megyei múzeumok támogatását, és a pécsi költségvetési bizottság fideszes elnöke, Trombitás Károly később is fenntartotta véleményét, miszerint a kormányzati elképzelés furcsa és irreális.
A lap hozzáteszi, hogy Pécs már jó ideje rendre a pénzügyi szempontokat részesíti előnyben a kulturálisakkal szemben, ahogy azt az egykor a kortárs képzőművészeti élet fontos bázisának számító Közelítés Művészeti Egyesület galériája bizonyítja. A történelmi belváros szívében található Hattyúház galériát az egyesület 2011 februárjában azért kényszerült feladni, mert képtelen volt kifizetni a városi vagyonkezelőnek a bérleti díjat, amely néhány év alatt a kezdeti havi 35 ezerről 300 ezerre növekedett. A néhai galériát a Pécs Holdingnak azóta sem sikerült kiadnia.
Forrás: Magyar Narancs |
STOP
a rovat további hírei
Új színt hoz a mozikba egy magyar vállalkozás
Eurovízió - ByeAlex tizedik helyen végzett
Cseh napok a Katonában
Wagner-fesztivál az Erkel Színházban
Eurovízió - ByeAlex a TOP10-be is bekerülhet
Izgalmas színházi fesztivál lesz Kaposváron
Miénk a Vár! - Tiétek a lekvár
