Büdösnek érzi a sertéshúst? Itt a magyarázat
címlapsztori
1/10
Bizonyos génváltozatokat hordozó emberek büdösnek érezhetik a hím sertések húsát, mert észlelik a benne lévő hormont - állapították meg norvég és amerikai kutatók a PLoS One című tudományos portálon megjelent tanulmányukban.
Az emberek többsége két kópiát hordoz DNS-ében abból a génváltozatból, amely lehetővé teszi, hogy valaki szaglásával észleljen egy szteroid feromont, az androsztenont, amely az emlős fajok hímjeiben van jelen.
Különösen sok androsztenon található a sertés hímjeiben, de a fejlett országok többségében kémiai kasztrálásnak vetik alá ezeket az állatokat, így a szag nem zavarja a fogyasztókat. Az Európai Unióban azonban most azt tervezik, hogy betiltják a kémiai kasztrálást, így elképzelhető, hogy sokak számára kellemetlen szagú lesz a jövőben a disznóhúsból készült étel - írta a Scientific American című ismeretterjesztő lap.
Norvég kutatók amerikai kollégáikkal közösen keresték, hogy mennyire találják kellemetlennek az emberek a kasztrálatlan állatok húsának a szagát. Huszonhárom önkéntest toboroztak, akikkel először azt tesztelték, hogy milyennek érzékelik az androsztenon szagát. A vizsgálatokból kiderült, hogy azok, akik megérezték a vegyület szagát, két kópiát hordoztak az OR7D4 jelű génből. Azok, akik nem érezték a szagot, vagy nem találták azt kellemetlennek, egy kópiával rendelkeztek ebből a génből - vagy eggyel sem. (Génpárjaink egyik kópiáját az egyik, másikat a másik szülőtől kapjuk.)
A következő kísérletben főtt húst kínáltak a tesztalanyoknak, amelyhez olyan koncentrációban adagolták az androsztenont, amekkorában a kasztrálatlan hím sertésekben megtalálható. A korábban a szagra érzékenynek talált emberek rosszabb szagúnak és ízűnek minősítették így a főtt húst, mint azok a társaik, akiknél nem két kópia volt jelen az OR7D4 jelű génből.
Forrás: MTI |
STOP
Az emberek többsége két kópiát hordoz DNS-ében abból a génváltozatból, amely lehetővé teszi, hogy valaki szaglásával észleljen egy szteroid feromont, az androsztenont, amely az emlős fajok hímjeiben van jelen.
Különösen sok androsztenon található a sertés hímjeiben, de a fejlett országok többségében kémiai kasztrálásnak vetik alá ezeket az állatokat, így a szag nem zavarja a fogyasztókat. Az Európai Unióban azonban most azt tervezik, hogy betiltják a kémiai kasztrálást, így elképzelhető, hogy sokak számára kellemetlen szagú lesz a jövőben a disznóhúsból készült étel - írta a Scientific American című ismeretterjesztő lap.
Norvég kutatók amerikai kollégáikkal közösen keresték, hogy mennyire találják kellemetlennek az emberek a kasztrálatlan állatok húsának a szagát. Huszonhárom önkéntest toboroztak, akikkel először azt tesztelték, hogy milyennek érzékelik az androsztenon szagát. A vizsgálatokból kiderült, hogy azok, akik megérezték a vegyület szagát, két kópiát hordoztak az OR7D4 jelű génből. Azok, akik nem érezték a szagot, vagy nem találták azt kellemetlennek, egy kópiával rendelkeztek ebből a génből - vagy eggyel sem. (Génpárjaink egyik kópiáját az egyik, másikat a másik szülőtől kapjuk.)
A következő kísérletben főtt húst kínáltak a tesztalanyoknak, amelyhez olyan koncentrációban adagolták az androsztenont, amekkorában a kasztrálatlan hím sertésekben megtalálható. A korábban a szagra érzékenynek talált emberek rosszabb szagúnak és ízűnek minősítették így a főtt húst, mint azok a társaik, akiknél nem két kópia volt jelen az OR7D4 jelű génből.
Forrás: MTI |
címkék
genetika, hormon, androsztenon, szaglás, disznóhúsa rovat további hírei
Miért alszanak a virágok?
Tovább bővült a budapesti oroszláncsalád
A világűrből is látszik az alaszkai vulkánkitörés - fotó!
Merész következtetések egyetlen fog vizsgálatából
Kézben tartott tömegkommunikáció nélkül nincs vezérkultusz
Sokat várnak a pehelykönnyű, kisméretű gépek bevetésétől
A gyógyszer már nem használt - és akkor elővették a C-vitamint