Egy százmillió éves sikertörténet legkorábbi leletét mutatták be
nyomtat
elküld
Facebook
Twitter
LinkedIn
Google+
FourSquare
Iwiwcímlapsztori
1/10
A rovarok általi beporzás (pollináció) legkorábbi esetét őrizték meg azok a 105-110 millió éves borostyándarabkák, amelyek Spanyolország északi részén kerültek elő.
A nemzetközi kutatócsoport az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia folyóiratában, a PNAS (Proceedings of the National Academy of Sciences) legújabb számában közölte tanulmányát.
A kutatásban spanyol, francia és amerikai kutatók vettek részt, akik az Araba-tartományi Természettudományi Múzeum borostyángyűjteményét vizsgálták. Több eddig ismeretlen növényi és állati faj egyedeit, többségükben rovarokat fedeztek fel. Két borostyándarabka a rojtosszárnyúak vagy tripszek (Thysanoptera) hat egyedét tartalmazta, ezek egy eddig ismeretlen nem (Gymnopollisthrips) két új faját képviselték - olvasható a LiveScience tudományos hírportálon.
A borostyánokat megvizsgálták a grenoble-i Európai Szinkrotronsugárzási Központban (ESRF). A szinkrotron röntgentomográfia alkotta háromdimenziós felvételek megmutatták, hogy a parányi, mindössze 2 milliméter hosszú rovarok testén mindenütt pollenszemcsék vannak. A tudósok szerint a pollenszemcsék páfrányfenyőtől származnak.
"A közvetlen beporzás legkorábbi ismert példájával van dolgunk, az egyetlennel, amely a dinoszauruszok korából származik. Az adott korban jelentek meg a virágos, avagy magvas növények, amelyek fokozatosan kezdték kiszorítani a tűlevelűeket. A virágos növények és a beporzásukat végző rovarok együttes kifejlődése hatalmas evolúciós sikertörténet" - hangsúlyozta Carmen Soriano, aki az Európai Szinkrotronsugárzási Központban irányította a röntgentomográfiai vizsgálatokat.
Forrás: MTI |
STOP
A nemzetközi kutatócsoport az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia folyóiratában, a PNAS (Proceedings of the National Academy of Sciences) legújabb számában közölte tanulmányát.
A kutatásban spanyol, francia és amerikai kutatók vettek részt, akik az Araba-tartományi Természettudományi Múzeum borostyángyűjteményét vizsgálták. Több eddig ismeretlen növényi és állati faj egyedeit, többségükben rovarokat fedeztek fel. Két borostyándarabka a rojtosszárnyúak vagy tripszek (Thysanoptera) hat egyedét tartalmazta, ezek egy eddig ismeretlen nem (Gymnopollisthrips) két új faját képviselték - olvasható a LiveScience tudományos hírportálon.
A borostyánokat megvizsgálták a grenoble-i Európai Szinkrotronsugárzási Központban (ESRF). A szinkrotron röntgentomográfia alkotta háromdimenziós felvételek megmutatták, hogy a parányi, mindössze 2 milliméter hosszú rovarok testén mindenütt pollenszemcsék vannak. A tudósok szerint a pollenszemcsék páfrányfenyőtől származnak.
"A közvetlen beporzás legkorábbi ismert példájával van dolgunk, az egyetlennel, amely a dinoszauruszok korából származik. Az adott korban jelentek meg a virágos, avagy magvas növények, amelyek fokozatosan kezdték kiszorítani a tűlevelűeket. A virágos növények és a beporzásukat végző rovarok együttes kifejlődése hatalmas evolúciós sikertörténet" - hangsúlyozta Carmen Soriano, aki az Európai Szinkrotronsugárzási Központban irányította a röntgentomográfiai vizsgálatokat.
Forrás: MTI |
STOP
címkék
őslénytan, evolúcióa rovat további hírei
A delfin nem sejti, milyen kincset talált
Miért "felejtettek el" repülni? Egyre jobbak lettek a merülésben
18+: Fogóval kapták ki a homlokából a lőszert - videó csak erős idegzetűeknek!
Veszélyes lehet a babára a terhesség alatt szedett D-vitamin
Szoftver figyeli ezentúl, mikor anyáznánk az ügyfélszolgálatossal
Csípő- és térdprotézis nap egy fővárosi plázában
Kísértetek márpedig léteznek?
