Hatméteres, másfél tonnás szörny volt - új lelőhelyet találtak a kutatók
nyomtat
elküld
Facebook
Twitter
LinkedIn
Google+
FourSquare
Iwiwcímlapsztori
Kezdhet pakolni a Fidesz, feldühítették a tömeget a trafikmutyival - Fotók
Kitombolta magát a magyar énekesnő
1/10
Ausztrália területén is éltek "szarvas gyíkok", azaz Ceratosaurusok: 125 millió éves fosszíliáik a Melbourne-től 87 kilométerre délkeletre lévő San Remo tengerparti városka közelében kerültek napvilágra.
A leletről a Naturwissenschaften legújabb számában jelent meg tanulmány.
A Ceratosaurus egy korai ragadozó dinoszaurusz volt, amely körülbelül 170 millió évvel ezelőtt jelent meg, és a szubtrópusi éghajlatú vidékeket részesítette előnyben. Nevét az orrcsonton levő kis szarv alapján kapta, amely egyébként túl kicsi volt ahhoz, hogy támadásra vagy védekezésre alkalmas lehetett volna - egyes kutatók szerint a párválasztásban lehetett szerepe. A theropoda dinoszauruszok csoportjába tartozott, nagy fejjel, apró mellső és robusztus hátsó lábakkal rendelkezett, lábfején öt-öt karmos lábujj volt, amelyekkel meg tudta ölni a zsákmányát. Testhossza 6 méter, magassága 4 méter, testtömege pedig körülbelül 1,4 tonna lehetett. A koponyája hossza elérte a 90 centimétert. A farka, melynek hossza nagyjából az állat teljes hosszának a felét érte el, segített futás közben az egyensúly megtartásában. Táplálékát kis és közepes termetű növényevő dinoszauruszok alkották.
A szarvas gyík fosszíliáit eddig egyaránt megtalálták az északi és a déli féltekén, de nem Ausztráliában. A paleontológusok ezt az ötödik kontinens izoláltságával és egyedülálló éghajlatával magyarázták, ami kihatott az ausztrál dinoszauruszok evolúciójára - olvasható a melbourne-i Victoria Múzeum honlapján.
"A lelet arról tanúskodik, hogy a szarvas gyíkok igen elterjedtek voltak. A jura korban, 170 millió évvel ezelőtt jelentek meg, és mindenütt jelen voltak a Pangea szuperkontinensen, mielőtt a lemeztektonikai mozgások következtében ki nem váltak belőle a mai földrészek" - magyarázta Erich Fitzgerald, a Victoria Múzeum vezető paleontológus-kurátora, a tanulmány vezető szerzője.
Mint hozzátette, az Antakrtiszt leszámítva Ausztrália dinoszauruszai a legkevésbé ismertek. "Ausztrália az őslénykutatók egyik legutolsó 'vadászterülete'. Bár egyre több fosszília kerül napvilágra, még mindig csak a kezdeti lépéseket tesszük a kontinenst egykor benépesítő dinoszauruszok megismerésében" - hangsúlyozta Fitzgerald.
Forrás: MTI |
STOP
A leletről a Naturwissenschaften legújabb számában jelent meg tanulmány.
A Ceratosaurus egy korai ragadozó dinoszaurusz volt, amely körülbelül 170 millió évvel ezelőtt jelent meg, és a szubtrópusi éghajlatú vidékeket részesítette előnyben. Nevét az orrcsonton levő kis szarv alapján kapta, amely egyébként túl kicsi volt ahhoz, hogy támadásra vagy védekezésre alkalmas lehetett volna - egyes kutatók szerint a párválasztásban lehetett szerepe. A theropoda dinoszauruszok csoportjába tartozott, nagy fejjel, apró mellső és robusztus hátsó lábakkal rendelkezett, lábfején öt-öt karmos lábujj volt, amelyekkel meg tudta ölni a zsákmányát. Testhossza 6 méter, magassága 4 méter, testtömege pedig körülbelül 1,4 tonna lehetett. A koponyája hossza elérte a 90 centimétert. A farka, melynek hossza nagyjából az állat teljes hosszának a felét érte el, segített futás közben az egyensúly megtartásában. Táplálékát kis és közepes termetű növényevő dinoszauruszok alkották.
A szarvas gyík fosszíliáit eddig egyaránt megtalálták az északi és a déli féltekén, de nem Ausztráliában. A paleontológusok ezt az ötödik kontinens izoláltságával és egyedülálló éghajlatával magyarázták, ami kihatott az ausztrál dinoszauruszok evolúciójára - olvasható a melbourne-i Victoria Múzeum honlapján.
"A lelet arról tanúskodik, hogy a szarvas gyíkok igen elterjedtek voltak. A jura korban, 170 millió évvel ezelőtt jelentek meg, és mindenütt jelen voltak a Pangea szuperkontinensen, mielőtt a lemeztektonikai mozgások következtében ki nem váltak belőle a mai földrészek" - magyarázta Erich Fitzgerald, a Victoria Múzeum vezető paleontológus-kurátora, a tanulmány vezető szerzője.
Mint hozzátette, az Antakrtiszt leszámítva Ausztrália dinoszauruszai a legkevésbé ismertek. "Ausztrália az őslénykutatók egyik legutolsó 'vadászterülete'. Bár egyre több fosszília kerül napvilágra, még mindig csak a kezdeti lépéseket tesszük a kontinenst egykor benépesítő dinoszauruszok megismerésében" - hangsúlyozta Fitzgerald.
Forrás: MTI |
STOP
címkék
őslénytan, régészeta rovat további hírei
Miért alszanak a virágok?
Tovább bővült a budapesti oroszláncsalád
A világűrből is látszik az alaszkai vulkánkitörés - fotó!
Merész következtetések egyetlen fog vizsgálatából
Kézben tartott tömegkommunikáció nélkül nincs vezérkultusz
Sokat várnak a pehelykönnyű, kisméretű gépek bevetésétől
A gyógyszer már nem használt - és akkor elővették a C-vitamint
